Gyógyító út Istenhez

Alkalom: 
Oculi - Böjt 3. vasárnapja
Dátum: 
2014. március 23. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
1Kir 19,8-9a
Audio: 

Olvasmány: Királyok 1. könyve 19,1-8
Alapige: Királyok 1. könyve 19,8-9a

"Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig. Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak szólt hozzá az Úr igéje..."

A mai vasárnapra Illés próféta történetét kapjuk olyan lelki tükör gyanánt, amibe belenézhetünk. Isten Szentlelke arra hív, hogy lássuk meg benne, mit is jelent úton járni és célba érkezni; lássuk meg mostani önmagunkat, élethelyzetünket, amiből ide érkeztünk; és lássuk a nekünk adott böjti idő értelmét, hogy miként is tudjuk azt jól kihasználni.

A jól ismert történetből két képet emelek ki: nézzük meg ezeket, és engedjük, hogy Isten Lelke vezesse általuk a gondolatainkat!

Az első kép az úton járás képe. Illés fölkelt, evett és ivott, majd annak az ételnek erejével ment negyven nap és negyven éjjel.

Mi is történik, amikor elindulunk, és menni kezdünk? Amíg két lábbal a földön állunk, nyugodt, stabil helyzetben vagyunk. Ahhoz, hogy elinduljunk mindenekelőtt kibillentjük magunkat a stabilitásból kissé oldalra, hogy egyik lábunkat előre nyújthassuk. Áthelyezzük rá testsúlyunkat, de ott nincs megnyugvás, hanem újabb súlypontáthelyezés következik a másik előre nyújtott lábunkra, és így tovább, amíg újra meg nem állunk. A mozgásban folyamatos változás van, az előző állapothoz képest nyugtalanság, a változással járó bizonytalanság jellemzi. Az úton járó ember azonban felvállalja ezt annak érdekében, hogy bizonyos dolgokat maga mögött hagyhasson, illetve céljához eljusson.

Mit hagyott maga mögött Illés? Az Úr harcos és erős prófétája nagy csatákat vívott az Úr ügyéért. Nemrég négyszáz Baál-próféta fölött aratott diadalt a Karmel hegyén az Úr nevében. De aztán a királynő fenyegetésétől megijedve elmenekült, s a pusztában egy bokor alatt meghalni kívánt. Innen állítja őt ismét talpra Isten, Illés pedig útra indul az Úr erejével.

Maga mögött hagyta félelmeit, az űzött vad hányatottságát, menekülését. Maga mögött hagyta a harcokba való belefáradását, lelki kiégettségét. A bokor alá fekvését, az önfeladását, meghalni akarását. Súlyos terhek!

Nekünk vajon mi mindent kellene magunk mögött hagyni? Vizsgáljuk meg magunkat Illés példáján: Milyen terheket cipelünk? Milyen súlyok nyomnak bennünket, amiket bizony jó lenne végre letenni, és az Úr hívására elindulni? Mi fog vissza bennünket? Mi jelent akadályt? Mi fektet minket a bokor alá?

Illés a félelmetes mélységek után Isten hívására rálép a gyógyulás útjára. Negyven napig tart vándorlása az Isten hegyéig, a Hórebig.

A negyven nap különleges időszakot jelent a Bibliában. A bűnbánat idejét, a lelki megtisztulás és gyógyulás idejét, az Isten-közelség idejét.

Negyven napig böjtölt Jézus a pusztában, mielőtt szolgálatba állt. Negyven napig volt Mózes Isten előtt a Hóreben, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot. És negyven napon át volt úton Illés is, míg az Isten hegyéhez ért. Erre a külső mozgásra, folyamatos haladásra volt szüksége. Ez volt a külső keret, ami segítette, hogy belül, a lelkében az Isten szerinti változás végbemenjen! A negyven nap a gyógyulás útja volt számára.

Nagy szükségünk van nekünk is az ilyen különleges időszakokra! Isten biztosítja nekünk a kitüntetett időket és alkalmakat, hogy kimozdítson addigi tehetetlen állapotunkból. Hogy az úton végigvihesse bennünk az Ő akarata szerinti változást. Hogy Jézus követésében kiformálódjon bennünk a Krisztus. Ez komoly lelki munkával jár!

Reményik Sándor Istenarc című verse jutott eszembe:

„Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.

Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.”

Igen, megszületett, és bennem van, de annyi minden rakódik rá, takarja el, jelent akadályt. A Húsvét előtti negyven napot lelki munkára kapjuk Istentől. A böjti idő egyfajta lelki szelektálást jelent: Miközben az úton járunk, leteszünk fölösleges dolgokat, egy időre lemondunk dolgokról, magunk mögött hagyunk terheket; hogy egyre tisztábban láthassuk a valódi célt, Jézust. Átéljük a Jézusban való lelki gazdagodást. Csakis Ő teheti teljessé emberi életünket, és Ő adja meg a célba érkezés örömét is.

Illés az Isten hegyénél ért el céljához. Az ige gyönyörű képpel mu-tatja be megérkezését. Egy barlang védettségében tölti Illés az éjszakát, és itt szólni kezd hozzá az Úr igéje. Az a barlang templommá, lelki otthonná lett számára, az Istennel való találkozás és beszélgetés szent helyévé! A sok utazás, bizonytalanság és változás után meghitt, védett otthont talál. A sok félelem, a depresszió, lelki mélységek után Illés itt újra érteni kezdi az Úr szavát. Meghallja terveit, majd engedelmeskedik, ismét aláveti magát Isten akaratának.

Keressük meg mi is az Istentől nekünk szánt védett helyet, a mi lelki otthonunkat! Hiszen nyilván ez a célja minden lelki útnak: hogy végre ismét hazataláljunk. Odataláljunk Urunkhoz, értsük meg szavát, és odaszánjuk magunkat az Ő akaratának.

Történjen velem a Te beszéded szerint! Ezt mondják azok, akik hallják az Urat, és engedelmeskednek. Ez volt Mária válasza Isten tervére: Történjen velem a te beszéded szerint. Így imádkozott Jézus is szenvedései között a Gecsemáné kertjében: Történjen úgy, Atyám, amint te akarod!

Segítsen meg bennünket Isten, hogy a mi hitünkből is megszülethessen ez a mondat! Lehessen ez Istenhez visszatalálásunk őszinte imádsága, önmagunk felajánlása!

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

1 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” 

(Zsoltárok 103,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kerítésére adománygyűjtést hirdettünk. Aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden eddigi támogatást, Isten áldja meg a jókedvű adakozókat!
• A vírushelyzettel kapcsolatban: Az elmúlt időszak lazításai után az illetékesek újra kérnek mindenkit az óvatosságra, a védekezés szabályainak betartására. Mi is kérjük a Testvérektől, hogy viseljünk maszkot, igyekezzünk tartani a 1,5 méter távolságot (kivétel az egy háztartásban élők), valamint mellőzzük az érintéses köszöntést.
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára