Felüdülés Jézussal

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap
Dátum: 
2014. június 22. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Lk 6,1.5
Audio: 

Olvasmány: Lukács evangéliuma 6,1-5
Alapige: Lukács evangéliuma 6,1.5.

Egy szombaton Jézus gabonaföldeken ment át, és tanítványai kalászokat tépdestek, tenyerük között morzsolták és ették. A farizeusok közül némelyek megkérdezték: "Miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad?" Jézus így válaszolt nekik: "Vajon azt sem olvastátok, amit Dávid tett, amikor megéhezett ő is, meg azok is, akik vele voltak? Bement az Úr házába, elvette a szent kenyereket, és megette, sőt azoknak is adott, akik vele voltak; pedig a kenyereket nem lett volna szabad megenni, csak a papoknak." És kijelentette nekik: "Az Emberfia ura a szombatnak."

Azzal, hogy magunk mögött hagytuk a Pünkösd ünnepét, majd a Szentháromság vasárnapját, elkezdődött az egyházi évnek az a szakasza, melyet helytelenül „ünneptelen” félévnek neveznek. Valójában egyáltalán nem ünneptelen, hiszen minden vasárnap ünnep. A Jézussal való találkozás ünnepe, a lelki töltekezés alkalma. A felolvasott ige is a lelki felüdülés idejéről, az ünnepeinkről tanít.

Településeink határában mindenfelé láthatunk gyönyörű, ringatózó, érlelődő gabonatáblákat. Könnyen magunk elé tudjuk tehát képzelni, ahogy Jézus és tanítványai gabonaföldeken mennek át, és a kalászokat tenyerük között morzsolva a gabonaszemeket eszegetik. Talán önmagunkat is szívesen odaképzeljük ebbe a jelenetbe. Jézussal beszélgetni, a közelében lenni, az övéivel együtt hallgatni a szavait, és közben gabonaszemeket rágcsálni egy békés, napfényes gabonamezőn sétálgatva: ezek igazán felemelő és üdítő percek lehettek! Ez az egész jelenet valami mély békességet, nyugalmat, életörömöt sugároz. Olyan ez, mint amikor nagyon mélyet sóhajtunk, fellélegzünk a terheink, aggódásaink, zaklatottságunk alól. Itt minden a békességről, lelki és testi megelégedésről, életörömről szól.

Az első kérdés, ami erről a jelenetről eszembe jutott, hogy vajon kell-e nekünk igazán ez a felüdülés és békesség? Fontos-e ez nekünk? Vajon nem szoktunk-e hozzá túlságosan is, hogy ezek hiányoznak az életünkből, mindennapjainkból? Hogy nincs sem erőnk, sem időnk az ilyen életörömös megnyugvásra, felüdülésre Jézussal.

Van egy kontraszt-történet az újszövetségben, amit érdemes a mostani jelenet mellé tenni, hogy még inkább kiemelje, miről is van itt szó. Ebben is együtt vannak Jézus és a tanítványok, de a tengeren. A történet leírja, hogy szélvihar csapott le rájuk, elborították őket a hullámok. Eközben Jézus aludt, a tanítványok pedig ki voltak szolgáltatva az elemeknek. Kétségbeesve kiabáltak Jézusnak: Kelj fel, gyere, és segíts, mert itt fogunk elpusztulni!

Talán mi úgy érezzük, hogy ez a jelenet sajnos sokkal közelebb áll az életünk valóságához. A hétköznapjainkban, küzdelmeinkben, feladataink végzése során többször van részünk ilyen viharban. Érezzük a kiszolgáltatottságunkat, elsodornak minket a lelki viharok, dobálnak a hullámok.

Pedig ez a történet is egészen másképpen folytatódik! Jézus fölkelt, ráparancsolt a szélre, és elállt a vihar. Csend és békesség lett. A tanítványok odaborultak Jézus elé, megéreztek valamit isteni hatalmából, hálát adtak neki. A csend és békesség a hálaadás alkalma volt számukra.

A viharos történet is Jézus mellett úgy tud befejeződni, hogy visszatér az életöröm és a békesség. Akárcsak itt a gabonaföldön.

Olyan jó lenne, ha ezt a gabonaföldi képet be tudnánk engedni a gondolatainkba, életünkbe! Engedjük meg magunknak, hogy ez az életöröm és békesség fel van kínálva nekünk! Fogadjuk el ezt Jézustól, aki az „ünneptelen” időszakban is ilyen ünnepeket kínál fel nekünk! Az ő közelségében, vele találkozva ő a lelki feltöltekezés alkalmaivá teheti alkalmainkat.

Fontos kiemelni, hogy mindez szombaton történik. A szombat Isten rendelése szerint a nyugalom napja. Ennek lényegéhez tartozik mindaz, ami a gabonaföldi jelenetben látható, az életöröm, a békesség, a lelki felüdülés és nyugalom.

Az imént az volt a kérdés, hogy vajon kell-e ez nekünk, fontos-e számunkra? Legtöbbünk biztosan ezt válaszolná a kérdésre: igen, szükségünk van erre! Szükségünk van rá, hogy néha kilépjünk a pörgésből, stresszeinkből, az állandó cselekvési kényszerből. Szükségünk van erre a gabonaföldi békességre Jézussal, hogy lelki értelemben kalászokat morzsolgatva és eszegetve Vele lehessünk. Szükségünk van rá – de vajon tudunk-e így dönteni? Mint Mária, aki úgy döntött, hogy Jézus látogatása neki nem a pörgést, vendéglátást, mindenféle intézkedést jelenti, hanem a csendet, a hallgatást! Úgy döntött, hogy csak úgy odatelepszik Jézus lábaihoz, és issza szavait. Úgy döntött, hogy neki most a befogadásra, hallgatásra, figyelésre van szüksége. S amikor testvére ezt szóvá tette, maga Jézus vette védelmébe, mert Mária „a jó részt választotta”.

A mi szombatjaink (vasárnapjaink), alkalmaink, megállásaink, személyes csendességeink ezt a „jó részt” ma is felkínálják. De a mi döntésünkre is szükség van ahhoz, hogy ott legyünk a „gabonaföldön”! A Jézussal való együttlét adhat nekünk olyan belső békességet, harmóniát, ami másutt sehol nem található.

Váratlanul aztán megjelennek a színen a farizeusok, s kérdésükkel durván belerondítanak az eddigi nyugalomba: „miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad?” Nyilvánvaló, hogy a kalászok morzsolgatására gondolnak, az ugyanis munkának számított, így tehát a parancsolat megtörésének is.

Azért mégiscsak érezzük, mennyire nem való ide ez a kérdés. Az eddigiekből éppenséggel azt látjuk, hogy a tanítványok ott a gabonaföldön betöltötték Isten törvényét! Átélték Jézussal a nyugalmat, a lelki felüdülést, békességet! A szombat pedig éppen erre rendeltetett! A szombat törvényt sokkal inkább a farizeusok szegték meg ezzel a kérdéssel, hiszen a szombat örömét igyekeztek elvenni!

Válaszában Jézus Dávidra hivatkozik, hogy ő is megette a szent kenyereket, amikor üldöztetésének idején csapatával együtt megéhezett. Vajon miért említi őt Jézus? Talán a tanítványok éhségét akarja ezzel hangsúlyozni? Nem. Dávid ebben a korban a messiási reménység és a szabadítás szimbóluma volt! A párhuzammal arra mutat rá, hogy itt a gabonaföldön a messiási örömből és szabadításból valósult meg valami! Tehát itt nem egyszerűen a tanítványok testi jóllakásáról van szó csupán, hanem lelki éhségük megelégítéséről is! Jézus nem engedi, hogy a lelki felüdülésnek, feltöltekezésnek az örömét bárki is elvegye az övéitől!

Biztasson bennünket is az ige üzenete, ne engedjük senkinek, hogy elvegye tőlünk az ünnepeinket, a lelki töltekezésünk alkalmait, és mi se fosszuk meg magunkat ezektől! Keressük újra meg újra azokat a „gabonaföldeket”, helyeket és alkalmakat, ahol Jézussal lehetünk együtt! Minden szorongattatásunk ellenére itt van lehetőségünk, hogy rendbe jöjjenek dolgaink, fellélegezzünk terheink, zaklatottságunk alól.

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

4 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” 

(Zsoltárok 103,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kerítésére adománygyűjtést hirdettünk. Aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden eddigi támogatást, Isten áldja meg a jókedvű adakozókat!
• A vírushelyzettel kapcsolatban: Az elmúlt időszak lazításai után az illetékesek újra kérnek mindenkit az óvatosságra, a védekezés szabályainak betartására. Mi is kérjük a Testvérektől, hogy viseljünk maszkot, igyekezzünk tartani a 1,5 méter távolságot (kivétel az egy háztartásban élők), valamint mellőzzük az érintéses köszöntést.
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára