A Törvény átka és áldása

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap
Dátum: 
2014. június 29. 10:30
Alapige: 
Gal 3,24
Audio: 

Olvasmány: Galatákhoz írt levél 3,23-29
Alapige: Galatákhoz írt levél 3,24

"Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg."

Törvény. Nem tudom, kinek-kinek a számára milyen töltete, íze, jelentése van ennek a szónak. Törvény. Súlyos és kemény szó.

Társadalmunk életéből talán először a BTK, a büntetőtörvénykönyv juthat eszünkbe, amelynek már jelzője is fenyegető. Szabályok, előírások, tiltások, ha valaki megszegi, azt elítélik, megbüntetik. Személy szerint, remélhetőleg, kevés dolgunk akad vele, de annál mindennapibb tapasztalatunk egy másik „törvénykönyv”, a KRESZ. Aki járművel közlekedik, annak ismernie és betartania kell, egy rendőrposzt láttán talán sokunkban végig is fut az aggodalom, vajon nem léptem-e át a sebességhatárt, észrevettem-e minden stoptáblát…

Ugyanakkor azért általában a törvény, a közlekedési szabályrendszer is bizony, olyan előírás, amely segíti az együttélést, megvéd a veszélyes és végzetes helyzetektől, szabályozza és rendben tartja egy közösség együttműködését.

Az a törvény, amiről itt Pál beszél, az Isten Törvénye, amelynek lényege és magja a Tízparancsolat. Ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne hazudj, ne irigykedj, tiszteld szüleidet öregségükben is, ne káromold Isten nevét, szenteld meg a hetedik napot, ne legyen más Istened, vagyis ne engedj uralmat az életed felett más erőnek és hatalomnak, semminek és senkinek, ha elválaszt Istentől.

Pál zsidó ember volt, s ők – ahogyan az előbb a 119. zsoltárban is énekeltük – a törvényt a boldogság, az Úrral való közösség forrásának tekintették. Ráadásul a farizeusok közé tartozott, a mózesi törvénykönyvet és rendelkezéseket a legaprólékosabban betartani igyekvők csoportjába. Ugyanakkor azonban keresztyénné is lett, Krisztusban megváltott életű emberré. Igen különösen szól a Törvényről, mert beszél annak átkáról és áldásáról is.

A törvény átka az, hogy kárhoztat. Mert az Isten akarata szerinti élet szabályait olvasva olyan „tükörbe” nézünk, amely az igazán őszinte beletekintőnek lesújtó és megsemmisítő képet ad: képtelenek vagyunk megtartani! Méltatlanságunk és tökéletlenségünk, mulasztásaink és bűneink tükrévé lesz számunkra.

Mit teszünk, ha a hétköznapi, fürdőszobai tükör megmutatja nem-csak a koszt, a maszatot, de a ráncokat, hegeket, aránytalanságokat, arcunk csúfabb vonásait is? Hiszen nincsen tökéletes arc. Van, aki elkeseredik: Milyen ronda, pattanásos kamasz vagyok! Hogy megöregedtem! Nem tetszem senkinek, nem vagyok szerethető. Aztán van, aki úgy dönt, hogy inkább bele sem néz, meggyűlöli a tükröt, s mint a mesebeli mostoha, legszívesebben összetörné. S végül van olyan is, aki épp ellenkezőleg, folyton vizslatja magát, és nemcsak megmosakszik és megfésülködik, hanem mindenféle szépítő szerekkel és sminkkel igyekszik javítani a látszaton.

Éppen így működünk a lelki tükörrel, a Törvénnyel is. Van, akinek mélységes bűntudatot okoz, az elveszettség, értéktelenség, az Isten általi elfogadhatatlanság érzését adja. Aztán van, aki épp ezért el is utasítja, megveti, tiltakozik ellene, régimódi ostobaságnak titulálja. Mai korunk szélsőséges liberalizmusában is ez az indulat munkál. S végül itt is van, aki kényszeresen mégis teljesíteni akar, törvényeskedő önmagával és ítélkező mások felé is, öngyötrő és önámító módon hiszi, hogy tökéletessé lehet. Ettől az önbecsapó, törvényeskedő visszaeséstől óvja levelében Pál a Galatákat.

De a Törvénynek vannak áldásai is. Az első és legnagyobb az, hogy odavezet Krisztushoz, Istennek gyógyító, megbocsátó, kegyelmes szeretetéhez. Jézusért Isten eltörli minden hamisságunk, Ő elfogad, de ehhez őszinte szív kell. Kell a fájdalmas rádöbbenés, hogy mélységesen szükségünk van Őrá. Csak betegségtudatból van orvoshoz menetel és gyógyulás. Bűntudatból lehet bűnbánat és bűnbocsánat!

Pál szinte megszemélyesítve beszél a Törvényről, mint aki „nevelőnk” a Krisztusra. Az itt szereplő görög szó: „paidagogosz” a mai pedagógus eredetije, de akkoriban nem a tudás átadóját magát, nem a tanítót jelentette, hanem azt a bizalmas háziszolgát, rabszolgát, akire a család a gyermekek, ifjak nevelését, vigyázását bízta. Aki naponta kézen fogta őket, és elvezette tanítójukhoz, a igazság forrásához magához.

Ezt jelenti az „öltözzétek fel a Krisztust”, hogy amikor Isten tükrébe, az Igébe tekintünk, nem csak saját gyarló emberi lelki arcunkat láthatjuk, hanem körülölel és átragyog minket a bűntelen, tökéletes és tiszta krisztusarc.

A másik áldás pedig az, amikor a szabályok és tiltások életsegítséggé és ígéretté lesznek. Vezetéssé és oltalommá, mint a szakadék szélén futó ösvényt kísérő korlát. Vagy mint a KRESZ-táblák a veszélyes utakon. Nem önkényeskedően akarnak diktálni, hanem védenek és utat mutatnak.

S lehet a Törvény reményt adó ígéret is. Ugyanis a Tízparancsolat igéi mind imperfektumban állnak. A héberben nincs is más, csak perfektum = múlt idő, és imperfektum, ami lehet jelen de jövő idő is, felszólító de kijelentő mód is.

Olvashatjuk tehát úgy is: ha én vagyok - leszek a te – minden gonosz hatalmától – szabadító Istened, akkor nem fogsz ölni, se lopni, sem más rossz erőnek engedni. Akkor egyetlen belső törvényed lesz: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.”

Hogyan lehetséges ez? Talán tökéletesekké válunk? Nem, ebben a földi valóságban nem. De akik Istennek Lelkét befogadják, megkapják, akik „felöltözik a Krisztust”, azokban Ő fog élni és cselekedni a Szentlélek által.

Ezért az ószövetségi Tízparancsolat újszövetségi igazi megfelelője e Lélek munkálkodásának ígérete és eredménye, ahogyan ide jut el Pál is, itt a Galatákhoz írt levélben:

„Mert ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva; Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást!
A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.
Az ilyenek ellen nincs törvény.
Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint.”

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

9 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

„Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” 

(Zsoltárok 103,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kerítésére adománygyűjtést hirdettünk. Aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden eddigi támogatást, Isten áldja meg a jókedvű adakozókat!
• A vírushelyzettel kapcsolatban: Az elmúlt időszak lazításai után az illetékesek újra kérnek mindenkit az óvatosságra, a védekezés szabályainak betartására. Mi is kérjük a Testvérektől, hogy viseljünk maszkot, igyekezzünk tartani a 1,5 méter távolságot (kivétel az egy háztartásban élők), valamint mellőzzük az érintéses köszöntést.
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára