Tárgyi emlékeink

a maguk nyelvén ezek is gyülekezetünk múltjáról mesélnek...

 

A torony a jellegzetes saroktámpillérekkel és lőrésekkel, az akarattyai Rákóczi-szilfa megmaradt ágával

Cserépkorsó 1749-ből, amit az úrvacsoránál használtak. "Csináltatott Vég János uram Törvény Biro és Sáffói (=Zsákfai) uram Prédikátor idejébe 1749"

Úrvacsorai ónkancsó, 1775

Az ismert kenesei református prédikátorok névsora a templom északi falán, az egykori úrasztala márványába vésve

A jelenlegi középső harang 1741-ben öntetett

Úrasztali terítő, 1781

Ma is használatban lévő úrvacsorai kelyheinket Debrecenben készíttették 1781-ben

Az "Inventárium" első oldala, melyben a gyülekezet történetével kapcsolatos adatokat gyűjtött össze Kóczán Lajos lelkész 1823-tól

Az ún. "kis mátricula", a gyülekezet első anyakönyve, mely 1744-től tartalmazza az itt megkeresztelt, a házasságot kötött, és az eltemetett kenesei reformátusokat. "A Kenesei Reformáta Szent Ekklésiának Mátriculája mellybenn feltaláltatnak a Születtetteknek, Meghóltaknak és a Házassági Életre öszve eskettetteknek Neveik az 1744-ik Esztendőtől fogva..."

A hét igéje:

„Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.”

(1 János 4,21)

Igehirdetések

2017.10.15.
Jn 15,15b
2017.10.08.
Péld 27,1; Mt 6,34; Zsolt 90,12
2017.10.01.
Jn 12,17-19
2017.09.17.
Jn 9,11

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára