Boldogság

Alkalom: 
Húsvét utáni 4. vasárnap - Cantate
Dátum: 
2020. május 10. 10:30
Alapige: 
Mt 5,1-4
Audio: 

Alapige: Máté evangéliuma 5,1-4

"Amikor Jézus meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket:
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak."

A héten volt a születésnapom. Sokszor hallottam-olvastam a kedves köszöntést: Boldog Születésnapot! Még sok, sikerekben gazdag, boldog évet! Mit jelentenek ezek a szavak? Csupa szépet és jót. Ne legyen bánat, betegség, fájdalom, szerencsésen alakuljanak, jól sikerüljenek a dolgok.

De vajon mit jelent valójában a boldogság? Lehet-e boldog egy egész nap? Lehet-e boldog egy egész élet? A boldogság nem inkább csak egy érzés? Egy ideigvaló, gyorsan múló lelkiállapot, ami annyi mindenen múlik, annyi minden befolyásolja… A „boldogság kék madara” nagyon ritka, s ha meg is ragadjuk, könnyen elszabadul és gyorsan elröpül. Mikor voltunk igazán boldogok mostanában? Mikor voltunk igazán boldogok legutóbb az életünkben?

Van, aki a nyugalomban, a biztonságban keresi a boldogságot. Próbálja megúszni az életet, alkukat köt, és igyekszik jó képet vágni hozzá. De vajon építhetünk-e olyan falakat, amik mindentől megóvnak? Van, aki elhallgatja kétségeit, elhazudja vágyait, talán ki sem derül, mennyi keserűség van a szívében… Sikerülhet így a boldogság?

Van, aki élvezni akarja az életet. Minden kínálkozó örömét megragadni, élménnyé tenni, amit csak lehet. Mai élmény-társadalmunkban ez különösen is jellemző. Ezt sugározza a média, erre biztatnak a reklámok. Fogyaszd, élvezd, mert megérdemled! Egyszer élünk! De hát ki lehet-e válogatni az életből csak az élvezeteket? Ez is hazugság, önámítás és becsapottság. Nem boldogság…

A boldogság-vágy mégis fontos mozgatója az életünknek, alapvető emberi vágy. Nem véletlen, hogy Jézus is ezzel kezdi a Hegyi Beszédet, a boldogságról és a boldogságra tanít. Ám döbbenetes, amit mond! Mellbevágó kontraszt, amit hallunk: gazdagság és boldogság helyett szegénység és könnyek!

Ha végigolvassuk mind a nyolc boldogmondást, láthatjuk, hogy egyáltalán nem pillanatnyi, szubjektív érzelmi állapotról van szó. 

Amiről Jézus beszél, az egyfajta lelki egészség – erős és egészséges személyiség. Akiben a hit diadalmaskodik a félelem zűrzavara felett, és békesség uralkodik az önvád és önsajnálat gyötrelme felett. 

Jézus áldottságról beszél minden mondatában: mert övék a mennyek országa, övék a vigasztalás, az irgalom, a megelégedettség, az istengyermekség, a békesség...

Jézus szerint a boldogság ugyanis nem kiérdemelt jutalom – szegénységgel, könnyekkel, hanem ajándék! AJÁNDÉK, ami viszont csak akkor adható, HA van készség az elfogadására! A boldogság: áldottság, áldott, megajándékozott állapot. Isten Országa nem a gazdagoké, hanem a szegényeké, nem az erőseké, hanem a gyengéké, a kisgyermekeké, akik elég alázatosak ahhoz, hogy elfogadják. 

A mi Urunk sokszor beszél arról, hogy nem a farizeusok, akik érdemekben nagyon is gazdagnak tartották magukat, nem is a zelóták, akik fegyverrel és harccal akarták megteremteni Isten királyságát, hanem a vámszedők és bűnös asszonyok, a társadalom kivetettjei juthatnak be Isten Országába. Egyszerűen azok, akik belátták, hogy semmijük sincs, amit Istennek nyújthatnának, amiért valamit is elvárhatnának Tőle.

Ahogyan mi is szoktuk énekelni: „Jövök, semmit nem hozva, keresztedbe fogódzva. Meztelen, hogy felruházz, árván bízva, hogy megszánsz…” – ezek a lelki szegények szavai, „akik önmagukat semminek tartva, Isten irgalmasságában nyugszanak meg” - ahogy Kálvin mondja.

Vagy ahogy Spurgeon fogalmaz: „Mélyre kell szállnunk önmagunkban, hogy felérhessünk a mennyországba.” Eszünkbe juthatnak Ady szavai: „Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten.” 

Hát csak akkor ölelt át? Nem! Isten ölelve tart a karjában mindvégig. Csak nekünk embereknek kellenek az ilyen állapotok, mert akkor érezzük meg, akkor vesszük észre, hogy Ő átölel.

„Boldogok, akik sírnak”  – mondja Jézus. Nem tudom, sírt-e a tékozló fiú a disznók vájújánál, de az biztos, hogy összeomlott minden hazug-önámító boldogság-kergetése. Ezért igaz, hogy sírni jó. Mert aki még vagy már tud sírni, azt lehet még vagy már vigasztalni.

Tragikus esetek után sokan szenvednek száraz szemmel, mert a fájdalomtól megdermedt a szívük. Olyan sok baj ér minket az életben, vagy oly sok tragédiát látunk-hallunk, hogy a lelkünk belefagy a közönybe. A sírásban azonban megolvad a szív, a lélek. 

Szabad sírni: bűneink miatt, ahogy a Jézust megtagadó Péter tette, miután nagypéntek hajnalán megszólalt a kakas. Őt Jézus később megbocsátásával meg tudta vigasztalni. Júdás szívét nem megolvasztotta az árulása miatti bűnbánat, hanem megdermesztette a bűntudat, ő Jézusig nem jutott el, csak az öngyilkosságig.

Szabad sírni: aggodalomban és félelemben, magányban és gyászban, erőtlenségben és csüggedésben, mert a könnyek rátalálnak a Vigasztaló Jézus Krisztusra, aki a keresztre szegezett kitárt karjába beleölel mindegyikünket, minden boldogság-kereső, életben kóborló, tékozló fiút. Ha végre elindulunk „haza”: 

Jézus az út az Atyához. Az igazi boldogsághoz, amit nem mi hajtottunk, űztünk, nem mi vigyáztunk rettegve, hanem ajándékba kapjuk. 

Szeretnék én is boldogságot kívánni mindannyiunknak! Tudjunk mindig elég szegények lenni, hogy Isten meg tudjon ajándékozni az Ő gazdagságával, elvehetetlen örömével! Merjünk, tudjunk sírni, odatalálva Jézus Krisztus keresztjéhez, aki azért jött, hogy „örömhírt vigyen az alázatosoknak, bekötözze a megtört szívűeket, szabadon bocsássa a megkötözötteket, és megvigasztaljon minden gyászolót…”(Ézsaiás 61)

"Mindenkoron áldom az én Uramat, kitől várom én minden oltalmamat. Benne vetem minden bizodalmamat, mindenkoron dicsérem, mint Uramat.
Igen vigad és örvendez én lelkem, az Istennek segedelmét hogy kérem. Nyomorultak meghallják, azt örvendem, vigadjanak Istenben, arra intem.
Én mikoron Istenhez kiáltottam, kegyelmesen tőle meghallgattattam. Ő általa hamar megszabadultam, háborúságimban is megtartattam.
Lám, Istennek angyala mind tábort jár, az istenfélő emberek körül jár. Az Istentől azért ki oltalmat vár, útaiban mindenütt az nagy jól jár.
Segítségül azért Istent hívjátok! Ő jóvoltát kóstoljátok, lássátok! Igen nagy-jó, azt bizonnyal tudjátok: Benne bízó emberek mind boldogok."

(254. dicséret)

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

3 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

"Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én Lelkemmel! - mondja a Seregek Ura.”

(Zakariás 4,6)

Igehirdetések

2020.05.24.
Zsolt 50,15.23; 1Móz 24,27
2020.05.17.
Mt 6,7-8; Kol 4,2-3

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Június 1-én hétfőn, pünkösd másodnapján fél 11-kor a Templomban ünnepi istentisztelet lesz – úrvacsora nélkül!
• Június 7-én vasárnap istentisztelet lesz 9-kor az akarattyai Imaházban és fél 11-kor a kenesei Templomban.
• Június 4-én fél 5-kor, a Trianoni Békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, nemzeti összetartozásunk jeleként megszólalnak a magyar templomok harangjai, felekezetre való tekintet nélkül. Ebbe a megemlékezésbe kapcsolódunk majd be mi is. Kérjük a Testvéreket, nemzetünkért és keresztyénségünkért a mi könyörületes Istenünkhöz fohászkodva hallgassák a harangszót!
• Május végétől tehát megtartjuk az istentiszteleteket vasárnaponként a hatályos egészségügyi szabályok betartásával. Kérjük azonban, hogy a templomi ülőhelyeket másfél-két méteres távolságban foglaljuk el (kivételek a közös háztartásban élők), hozzunk és viseljünk maszkot, és kerüljük a kézfogást, érintkezést!
• Hétközi alkalmakat még nem tartunk.
• A templomban vasárnaponként elhangzó igehirdetések továbbra is elolvashatók, meghallgathatók és megtekinthetők lesznek gyülekezetünk Facebook-oldalán, valamint a refkenese.hu honlapunkon.
• A „Mécses” című heti kiadványunkat igyekszünk gyülekezeti tagjainkhoz ezután is eljuttatni. Hálásan köszönjük mindazok szolgálatát, akik ebben a misszióban segítségünkre vannak!

• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki a nehéz helyzetben is adományával, egyházfenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára