Arcodon Isten arca

Alkalom: 
Szentháromság vasárnapja
Dátum: 
2020. június 7. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
1Móz 33,10-11
Audio: 

Olvasmány: 1 Mózes 33,1-11
Alapige: 1 Mózes 33,10-11

"De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám. Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám."

A nagy találkozás Ézsau és Jákób között nem bosszúállással, fegyverrel, vérontással végződik, hanem békességben és megbocsátásban.

Jákób iszonyúan félt attól, hogy nem így fog történni, hanem bátyja bosszút áll rajta; és félelme nem volt alaptalan. Hiszen csúnyán meglopta Ézsaut, elügyeskedte előle a legnagyobb lelki kincset: az elsőszülöttségi jogot és az azzal járó atyai áldást. Ezzel az áldással, Isten segítségével Jákób nagyon meggazdagodott Lábán szolgálatában, rengeteg nyája, és népes családja lett. Most viszont retteg a találkozástól.

Félelmében fondorlatos módon igyekszik úgy előkészíteni mindent, hogy Ézsau szíve meglágyuljon, mire őhozzá ér. Több hullámban maga előtt ajándékot küld neki a nyáj legszebb állataiból, emberek kíséretében, akik átadják üzenetét. Azután családját is szépen sorba rendezi maga mögött, és amikor már látja közeledni bátyját, hétszer borul le a földre, amíg odaér hozzá.

De nem az történik, amit várt! Jákób nem azt kapja, amit érdemelne!

Ézsau ugyanis békével érkezik. Sem bosszúállás, sem harag nincs a szívében, sőt inkább örül öccse meggazdagodásának, szép családjának, és az ajándékot sem akarja elfogadni, csak Jákób unszolására teszi.

Hogy milyennek látja Jákób a bátyját, és hogyan éli át ezt az egész helyzetet, arról gyönyörűen beszél ez az egy mondat: „Amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám.”

Isten arcát látni... Vajon van-e arca Istennek? És vajon látható-e Isten arca? – Igen, van arca Istennek! És igen, látható Isten arca! Persze nem úgy, ahogyan mi egymás arcát láthatjuk, de mégis egészen valóságosan.

A Bibliában több helyen is olvasunk arról, hogy Isten „orcája” az Ő áldó jelenlétét, szerető gondoskodását, segítő támogatását jelenti.

Talán a legszebb példa erre, amikor a pusztai vándorlás elején Isten megkérdezi Mózestől: „Megnyugtat téged, ha az én orcám megy veletek?” Mózes azt válaszolja: Ha a te orcád nem jön velünk, akkor ne is indíts útnak bennünket! Majd amikor Mózes konkrétan Isten arcát szeretné megnézni, akkor ezt mondja neki: „Arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon”; de dicsőségemet elvonultatom előtted (2Móz 33).

Mindez annyit jelent, hogy Isten a maga isteni valójában nem látható, nem nézegethető, de jelenléte mégis nagyon érzékelhető és valóságos. Az egész beszélgetés éppen erről szól, Isten ezt ígéri meg népének, hogy az Ő arca, vagyis Ő maga, érzékelhetően ott van, jelen van népe körében. Velük lesz útjaikban, harcaikban, mindennapjaikban.

Jákób mondatában kétségtelenül az a legizgalmasabb, hogy Isten arca a mi arcunkon tükröződhet! „Amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám.”

Akkor tehát Ézsau arca hasonlíthat Isten arcához? Ézsau arca tükrözheti Isten arcát? – Igen! A hasonlóság abban van, hogy Jákób nem azt kapja, amit érdemelne!

Képzeljük csak magunk elé, ahogyan Jákób átéli a megbocsátást bátyja részéről, és az arcára tekint.

Jákób felidézi magában, hogy sok évvel ezelőtt, amikor bátyja elől menekült, találkozott Istennel. Azt ígérte neki: „Ne félj, mert én veled vagyok, nem hagylak el, visszahozlak erre a földre.” És éppen az előző éjszakán is Jákób újra találkozott Istennel. Küzdött a titokzatos Valakivel, Isten küldöttjével, majd Isten győztesnek nyilvánította Jákóbot: „Küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél.” Majd új nevet adott neki, megerősítette a vele kötött szövetséget.

Most pedig Jákób rátekint Ézsau arcára, és Isten kegyelmét, Isten szeretetét látja rajta! Mert nem azt kapja tőle, amit emberileg érdemelne, hanem bocsánatot, szeretetet, kedvességet.

Ahogyan a hazatérő kisebbik fiú sem azt kapja atyjától, amit tékozlása után emberileg érdemelne, hanem visszafogadást, szeretetet, bocsánatot.

És pontosan így történik ez velünk is, valahányszor Isten elé állunk: Nem azt kapjuk, amit bűnünk szerint érdemelnénk, hanem szeretetet, megbocsátást, kegyelmet.

Ez az Ige azt kéri tőlünk: Engedjük tükröződni Istent a mi arcunkon! Engedjük, hogy átragyogjon rajtunk! Ez a legnagyobb és legszentebb feladat egész földi életünkben. Mert Isten azért alkotott minket saját képére, hogy Őbelőle valamit, az Ő jóságából, szeretetéből valamit visszatükrözzünk egymás felé.

Vajon lehetséges ez?

Igen, és éppen a mai ünnep, a Szentháromság vasárnapja fényében talán még ragyogóbban mutatkozik meg előttünk ennek a tükröződésnek a titka. Hiszen a Szentháromság vasárnapja Isten hármas egységének, Isten teljességének az ünnepe.

Lehet Ézsau arca poros és koszos, és lehet a mi arcunk is gyűrött és megviselt, de Isten mégis kiülhet rá! Mert Isten nem szégyellte, hogy az emberi testen tükröződjön! Ha szégyellte volna, nem vette volna magára a mi testünket Jézusban. De felvette!

És Jézusban Isten arca mosolygott rá az emberekre, amerre csak járt, a betegre, a szenvedőre, az utat nem találóra, a tapogatózó vakra.

Pünkösdkor pedig az volt Jézus célja, hogy a Szentlélek által Isten „arca”, jelenléte, bűnbocsátó szeretete még többekhez eljusson! Lelkével betöltötte Övéit, ők pedig vitték Isten „arcát”, vitték a róla szóló evangéliumot, a szabadulás Igéjét.

Isten ugyanezt kéri ma is: Tükröződni szeretne rajtunk! Szeretne betölteni minket Önmagával, szeretne kiülni az arcunkra, átragyogni rajtunk.

„Egy istenarc van eltemetve bennem” – írja Reményik Sándor, bibliás hitű, erdélyi költő, és hozzáteszi: „Fölibe ezer réteg tornyosul.” Igen, mindannyian jól tudjuk saját életünkben, hogy mennyi minden rakódik rá, takarja el, és nyomja le a mélybe, nehogy előbukkanhasson...

„Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rám rakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.

Egy istenarc van eltemetve bennem,
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.”

Igen, nekünk kell fáradozni, és tenni ezért, de tudjuk jól, hogy csak a mi erőnkből ez nem fog menni. Azért valósulhat meg mégis, mert maga Isten akar tükröződni rajtunk! Mert Ő nem szégyelli a mi arcunkat sem, és szeretne kiülni rá, átragyogni rajta, ha mi odaadjuk Neki erre a célra...

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

5 + 14 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

"Egymás terhét hordozzátok,  és így töltsétek be Krisztus törvényét."

(Galata 6,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kitisztítása és rendezése folyamatban van, a munkálatok eddigi költsége mintegy 700.000 forint. Továbbra is célunk a temető teljes körbekerítése. Elsőként a Soós-hegy felőli szakaszt szeretnénk elkészíteni a Partfő utcai gazdasági bejárattól a magaspartig. A kerítésre adománygyűjtést hirdetünk, aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden segítséget!
• Július 4. szombatra a református temető rendezéséért takarítást szerveztünk – közösségi összefogással. Nagyon szépen köszönjük mindazoknak a munkáját, akik a hulladékfa összegyűjtésében, szemétszedésben, csihatag irtásban vagy bármi másban segítettek! Köszönetünk jeleként szeretettel hívjuk a segítőket jövő szombaton, 11-én 14 órakor egy közös bográcsozásra a Gyülekezeti Házhoz.
• Július 3-án pénteken évzáró tanulmányi kirándulásra mentünk Pápára a konfirmandus fiatalokkal. A járvány miatt májusban elmaradt konfirmáció helyett július utolsó vasárnapján, 26-án lesz a fiataljaink ünnepélyes fogadalomtétele!
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára