Társ e földön

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap
Dátum: 
2019. szeptember 29. 10:30
Alapige: 
Préd 4,9-12
Audio: 

Olvasmány: Zsoltárok könyve 23
Alapige: Prédikátor könyve 4,9-12

"Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást.
De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.
Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg?
Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent.
A hármas fonál nem szakad el egyhamar."
 

Talán meglepő ezeket a mondatokat a szószékről egy istentiszteleten hallani, hiszen ez az Ige szinte mindig csak esküvőkön hangzik el. Sokan nem is tudják, hogy a Prédikátor könyvéből való, mert házasságkötésekkor, így kiemelve, a párkapcsolat szépségéről szól. Református Kalauzunk szerint most a könyv egészét olvassuk.

A Biblia Istenről beszél, arról, ami Őbelőle számunkra megismerhető. Amit nekünk, embereknek üzen. Ezért szól természetesen az emberről is. A valóságos földi világról és a valóságos emberről – nem szépítgetve! Ezért bizony sok szomorú, véres, nehéz történet, dolog van benne. De önmagában véve talán ez a Prédikátor könyve a leglehangolóbb, legpesszimistább mind közül az Ószövetségben.

„Minden hiábavaló” – ezzel kezdi a szerző, és néhány fejezetnyi elmélkedés után ugyanígy végzi. Nincs értelme a fáradozásnak, nem lesz jobb soha semmi. Mit keres ez a könyv a Szentírásban?!?

Említi Istent nem egyszer, hogy Tőle kell az életet így elfogadni, nincs mit tenni. De egy nagy merő keserű sóhajtozás az egész.

Hát éppen ezért van benne a Bibliában!

Egy lehangoló, sötét könyv az Ószövetségben, amelynek sötét hátterében annál inkább felragyog az Újszövetség evangéliuma, örömhíre! Hiszen Pál is beszél a hiábavalóságról, a lét sötétségéről és sóhajtozásairól a Római levélben:

Maga a Lélek tesz bizonyságot, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk, örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis hiábavalóságnak vettetett alá, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik...

A Jézus Krisztusban földre érkezett Isten után, az Ő szabadítása, vigasztalása, gyógyító ereje megváltása után sóhajtozik a Prédikátor könyve! És ezért, ha a Szentlélek által figyelmesen olvassuk, ez a reménység, ez az Istenre tekintés azért felcsillan benne.

A felolvasott rész előtt a magányos élet hiábavalóságáról beszél a könyv szerzője, de aztán mintegy felemeli a tekintetünk, hogy meglássuk Istennek e földi létre adott ajándékát: a társat! A társat, legyen az házastárs, szülő, gyermek, rokon, barát – útitárs az életúton.

Élethelyzeteket hoz elénk:

Mikor haladásban, munkálkodásban, igyekezetben, bármilyen aktivitásban megtörténhet, hogy elesünk. Elbotlunk egy rossz lépés, rossz döntés, tévedés, gyengeség, elfáradás miatt. Milyen jó – és hála legyen érte Istennek – ha adatik ilyenkor valaki, egy társ, barát, családtag, hitben testvér, aki felemel, kiigazít, tanácsol, biztat, segít! És milyen jó, ha mi is lehetünk ilyen társsá valaki számára az ő elesésében!

Vagy mikor megpihenésben vagy időskor, betegség miatti „megállásban”, kiszolgáltatottságban elhagyatottságot élünk meg és magányt, mások érdektelenségét, elfordulását. Milyen jó – és hála legyen érte Istennek – ha adatik valaki, aki meghallgat, velünk marad, vigasztal, beszélget, megölel, érezteti velünk szeretetét, újra átmelegíti a szívünket! És milyen jó, ha ezt mi is megtehetjük valakivel!

Aztán van, amikor küzdelmekben találjuk magunkat, támadásoknak, bántásoknak, igazságtalanságoknak kitéve, tettek vagy akár csak szavak által. Milyen jó, ha valaki ilyenkor kiáll értünk, megvédelmez, mellénk áll, konfliktust vállal értünk! És milyen jó, ha mi is képesek vagyunk megtenni ezt valakiért!

Hála legyen Istennek az ilyen társakért! Valóban ajándékok számunkra erre a földi létre.

De mi van, ha nincs ilyen ember?

Ha épp nincs, aki felemeljen – talán mert nem is az, akinek hittem vagy mert maga is elgyengült és elesett.

Ha épp nincs, aki vigasztaljon, szeressen – mert egyedül maradtam, és bizony lehet, hogy erről én is tehetek.

Ha nincs, aki értem és velem küzdjön – mert csalódnom kell a másikban, vagy mert lehet, hogy ő is gyenge.

Ha őszinték vagyunk, bűnbánattal kell bevallanunk, hogy mi sem mindig tudtunk, tudunk emelni, vigasztalni, szeretni, kiállni, küzdeni.

Ha a Prédikátor élete és az egész földi lét a mi „kötelünkön” függne, vagy a másik emberén, ha emberi, könnyen szakadó „kötelek” tartanának csak minket, egyedül vagy társsal akár – lehullanánk. És igaz lenne, hogy minden hiába.

De az igeszakasz végén a Prédikátor még feljebb emeli tekintetünket, hogy meglássuk: a hármas kötél nem szakad el!

Pál apostol, az idézett Római levélben így folytatja: Sem halál, sem élet, sem magasság, sem mélység, sem jelenvalók, sem eljövendők, semmi hatalom nem szakíthat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban!

De ahogy a hegymászónak sem ér semmit a mentőkötél, ha csak lóg mellette, mert attól még lezuhanhat, ha fentről valaki megmenteni is próbálja, ugyanígy semmit nem ér ez a „kötél”, ha belé nem kapaszkodunk. Meg kell ragadni, sőt, engedni, Isten az életünk köré fonja magát, megtartó szeretetét! Igyekvéseinkben, pihenéseinkben, küzdelmeinkben fonjon át ez a kötél! Mert ő nem megkötözni, hanem megtartani és megszabadítani akar!

Ezért a belé kapaszkodó bizalomért, hitért könyörögjünk most énekelt imádságunkban is:

"Lelki próbáimban, Jézus, légy velem!
El ne tántorodjék Tőled életem!
Félelem ha bánt, vagy nyereség kísért,
Tőled elszakadnom ne hagyj semmiért!"

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

"Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas.”

(Zakariás 9,9)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Adventi Esték hétfőtől péntekig minden nap 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 17 órakor a Gyülekezeti Házban

• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

• Az előttünk álló héten, december 2-6, hétfőtől péntekig minden este 17 órától lesznek az Adventi esték, melyek az Ige mellett gyertyafényben, közös éneklésben, zenével és versekkel segítenek a lelki készülődésben. Szeretettel várunk mindenkit, és hívogassunk másokat is!
• 2020. évi Bibliaolvasó Kalauz és Képes Kálvin Kalendárium kapható holnaptól, az Adventi esték idején.

• Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékbankban (Fő u. 21), a járulékgyűjtőknél vagy a Lelkészi Hivatalban történő befizetéssel. Eddig a Templom Hangjaira kb. 2 millió, a Toronyórára pedig kb. 1,5 millió forint gyűlt össze. Isten iránti hálával köszönjük az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára