Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap
Dátum: 
2019. július 7. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Jer 12,1-3a
Audio: 

Olvasmány: Márk evangéliuma 6,7-13
Alapige: Jeremiás könyve 12,1-3a

"Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled.
Hadd tegyem szóvá mégis azt, ami igazságtalan!
Miért szerencsés a bűnösök sorsa?
Miért boldogulnak mind, akik csalárdul élnek?
Elültetted őket, gyökeret is vertek, fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak.
Közel vagy a szájukhoz, de a szívüktől távol.
Te ismersz engem, Uram!
Látod, mert megvizsgáltad, hogy tied a szívem."

Jeremiás az a próféták közt, aki a legtöbbet mutat meg emberi arcából. Könyvében több helyen is betekintést enged a kétségeibe, az őt kínzó kérdésekbe, melyekkel szolgálata során kellett megküzdenie. Ilyen a mostani igerész is, melyben perbe száll Urával. Mindez semmit nem von le Jeremiás prófétai értékéből, sőt gazdagítja azt: emberségével hitelesíti igehirdetését. Minket is tanít saját szolgálatainkkal, Isten ügyében való forgolódásainkkal kapcsolatban, tanít a kétségeinkben, a mélypontjainkon.

„Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled.” Azért hoztam mára ezt az Igét, mert tegnap álltunk meg Sarkadi Anna földi hamvai körül, családja, szerettei, osztálytársai, barátai körében. Nagy küzdelmet vívott a leukémia ellen, és úgy is tűnt, és nagyon reméltük, hogy legyőzi, de végül nem így történt. Személyes érintettségem, hogy két éve konfirmált gyülekezetünkben, és én áldást mondtam rá. Az áldás komoly. Az Úr szavait mondtam, az Ő megbízásából. Mégis egy egészen más „program” futott le Anna életében. Így Jeremiáshoz hasonlóan bennem is kérdések támadtak: Hogy van ez, Uram? Áldást mondunk, és egészen más történik?...

Ebben az Igében szolgálatának egyik mélypontján látjuk Jeremiást. Az anátótiak, saját falujabeli emberek támadtak rá, meg akarták ölni. Talán mert megelégelték ítéletes próféciáit, az Istentől jövő, kemény hangú üzenetek leplezetlenül őszinte átadását. Ráadásul könnyen lehet, hogy saját rokonai is voltak a támadók közt, hiszen Anátót kicsi település volt. El tudjuk képzelni, mennyire zaklatott lehetett a sajátjaitól jövő támadások miatt! Hát ilyen feldúlt állapotában fordul perlekedve Istenhez. – Mi pedig használjuk fel ezt a helyzetet, az őszinte hangot, és keressük meg, mit tanulhatunk Jeremiás perlekedéséből!

Az első és legfontosabb talán az, hogy a panasznak megvan a helye Istennél. Pontosabban: A panasznak Istennél van a legjobb helye! A kétségeivel, a benne levő feszültséggel a lehető legjobb fórumot találta meg! Kit is találhatott volna, ha egyszer az övéi is ellene fordultak?! Hová kellett volna mennie, ha nem ahhoz az Úrhoz, akinek a szolgálatában állt?!?

Nézzünk most egy kicsit magunkba: Mi vajon mit szoktunk csinálni hasonló helyzetben, feldúlt állapotunkban? Hogyan szoktuk kezelni feszültségeinket? Talán magunkba zárjuk? Az csak olyan, mintha lefojtanánk az erjedő mustot: a belső nyomás növekszik, és később még nagyobb a kár... Vagy azonnal áthárítjuk másokra a feszültségeinket? Akkor pedig épp a hozzánk legközelebbiek, a szeretteink kapják meg tőlünk a „méregcsomagot”... Látnunk kell, hogy Jeremiás módszere sokkal jobb: ő Isten felé engedi ki a szelepet! A legjobb megoldást találta meg.

Illés története jut eszembe, akinek Jezábel királynő fenyegetése elől menekülve, félelmes, kiszolgáltatott helyzetben sikerült megtalálnia Urát. Igaz, hogy a pusztában egy bokor alatt, de legalább Őt találta meg! Perelt ő is, mert belefáradt a küzdelembe, elege volt mindenből. Azt mondta Istennek: „Elég már, Uram, vedd el az életemet!” Érezzük, hogy ez már önveszélyes, olyan mélység, mely önpusztítással fenyeget,– mégis azt kell mondanunk, hogy Illés a legjobb helyen volt, hisz maga Isten „gyógykezelte” prófétáját. Felfrissítette, feltáplálta, felsegítette a mélypontról.

Mindketten arra biztatnak minket, hogy találjuk meg mélypontjainkon mi is ezt a legjobb megoldást!

Visszatérve Jeremiáshoz, van még egy leckéje a számunkra. Ugyanis nemcsak az fontos, hogy Isten felé engedjük ki a szelepet. Emellett nem mindegy az alapállás sem! Lényeges ebben az Igében, hogy hogyan is perel Jeremiás Istennel. Mit akar elérni, mi a célja ezzel?

Azt látjuk, hogy Jeremiásnak nem az volt a fontos, hogy szembeszálljon! Nem öncélúan vitázott, hanem az igazságért perelt! Megoldást keresett Istennél, nem pedig ellenségeskedést!

Az Egyiptomból való kivonulás után Izráel fellázadt, zúgolódott Mózes és Isten ellen. Ilyeneket mondtak: Miért hoztál ki bennünket? Jobb lett volna ott maradni! Itt a pusztában tisztességes ennivalónk sincs, ott pedig Egyiptom húsos fazekai mellett jól éltünk! Hagytál volna békén bennünket! – Igen, perlekedés ez is, de mennyire más! Ők a kérdéseikre semmi választ nem vártak. Ők csak dühösek voltak. Csak azt akarták megmondani, hogy „nekünk van igazunk!” Ez csak olyan perlekedés, ami lezár a másik felé, és növeli a szakadékot.

Ugye, mennyire másképp teszi ezt Jeremiás! „Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled.” Perel, vitázik, de úgy, hogy elismeri Isten igazát! Nincs kakaskodás, nincs virtus, nincs benne „csakazértis”. Igazságot keres, a megoldás irányába indul.

Nézzük csak, miket kérdez Istentől: Miért szerencsés a bűnösök sorsa, miért boldogulnak, akik csalárdul élnek? Miért a csalók élnek jól, miért azok érvényesülnek, akik csak szájukra veszik Istent, de szívüktől távol van?!? Szolgáltass igazságot! – kéri Jeremiás. Nem tudjuk, hogy ez megtörtént-e ebben az esetben, de most nem is ez a fontos. Isten szelíden korholja Jeremiást a válaszában. Azt kérdi tőle: már itt az elején elfáradsz? Akkor mi lesz még ezután, a keményebb küzdelemben? Nem bántja prófétáját, nem haragszik a perlekedése miatt, hanem abban segíti Jeremiást, hogy a mélypontjáról fel tudjon állni, és a szolgálatát folytatni tudja!

Jézus két tanítványának példájával szeretném összefoglalni az Ige üzenetét. Júdást a kárhozat fiának nevezték, sem Jézus feltámadásának, sem a missziónak nem lehetett részese. Miért? Mert nem találta meg a bűnbánat, a gyógyulás, a megtérés útját; végzett magával. Péter viszont, akinek nem volt kisebb a bűne, hisz háromszor letagadta Mesterét, kegyelmet kapott, Isten oszloppá tette őt a misszió feladatában. Miért? Mert Jeremiáshoz hasonlóan a kétségeivel, feszültségeivel Urához tudott fordulni! Bűnével, mulasztásával, a súlyos terhével Jézushoz tudott menni.

A mi életünkben, a mi szolgálatainkban is lehetnek mélypontok, kerülhetünk Jeremiáshoz hasonló kétségek közé. Értsük és tanuljuk meg az ő példájából, hogyan kezeljük ezeket! Becsüljük meg az Istennel való beszélgetés alkalmait! Találjuk meg a helyes csatornát kétségeinknek! Tanuljuk el Jeremiástól ezt a mondatot: „Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled.” Így őhozzá hasonlóan mi is gyógyulást találhatunk!

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé."

(2 Korinthus 5,10)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 17 órakor a Gyülekezeti Házban

• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

• Október 21-én csütörtökön 18 órakor presbiteri gyűlést tartunk a Gyülekezeti Házban. Szeretettel várjuk a presbiter testvéreket!
• Női konferenciára hívogatjuk szeretettel az asszonytestvéreket, ami november 22-24-én lesz Móron, a Szolgáló Szeretet Házában!
• A Pápai Református Gimnázium diákjai szolgálnak közöttünk december 1-én, advent 1. vasárnapján, igét hirdet Varga Lívia lelkész, vallástanár. Adományunkkal az iskola működését támogatjuk. Vendéglátásukra szeretettel fogadunk sütemény felajánlást.
• Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékbankban (Fő u. 21), a járulékgyűjtőknél vagy a Lelkészi Hivatalban történő befizetéssel. Eddig a Templom Hangjaira kb. 2 millió, a Toronyórára pedig kb. 1,5 millió forint gyűlt össze. Isten iránti hálával köszönjük az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára