Termő élet

Alkalom: 
Új kenyérért hálaadás
Dátum: 
2018. augusztus 19. 10:30
Alapige: 
Lk 13,6-9
Audio: 

Olvasmány: Apostolok Cselekedetei 3,1-10
Alapige: Lukács evangéliuma 13,6-9

"Azután ezt a példázatot mondta Jézus: Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!"

Szeretett Testvérek, a mai ünnepen hálát adunk sokszorosan is.

Egyrészt a puszta megajándékozottságunkért, mindazért, amiért nem tettünk semmit, nem kiérdemeltük, hanem csak megkaptuk az Élet Urától. Így adunk hálát a föld terméséért, hogy adott idén is esőt és napsütést, és egyáltalán, az életért, Isten gondviselő szeretetéért. Azért, ami az emberi erőfeszítéseken túl és azok felett van, és ami nélkül minden igyekezetünk és munkánk hiába lenne: Isten élet-ajándékáért.

De hálát adunk a magunk munkájáért is, azért a megtapasztalásért, hogy adatott erő, egészség, lehetőség egyáltalán az emberi erőfeszítésre. Hogy munkálkodhattunk, és így annak gyümölcse is lehetett.

Hálával ünneplünk akkor is, ha hívőkként tudunk arról, hogy az ember bűne miatt a föld is, a teremtettség egésze is ítélet alatt van. Emlékszünk az Úr Ádámhoz intézett szavaira a bűneset után, hogy az Istentől elfordult embernek a föld már csak fáradtsággal és arca verejtékével terem, és sokszor az csak tövis és bogáncs… és hogy mindez elmúlik egyszer, amaz utolsó napon.

Tudjuk mindezt, de mégis kérjük az Urat, hogy újra és újra áldja meg ezt a földet irgalmas szeretetéből, amíg tart ez a kegyelmi idő.

És ezen az ünnepen hálát adunk – tágabb értelemben véve – magáért a földért is, ama talpalattnyiért, amelyen élhetünk, a hazánkért, Istentől kapott otthonunkért. Hogy őseink itt országot találhattak, és a keresztyén Európában otthonunk lehetett.

És ugyanúgy azért az Istentől való erőért, bölcsességért, szeretetért, amellyel ebben és ennek javára munkálkodhatunk mi magunk is, tehetünk a családjainkért, településünkért, hazánkért.

Hálával ünneplünk akkor is, ha tudjuk, hogy gyarló természetünk – felelőtlenségünk, ellenségeskedéseink, sértettségek és haragok, széthúzás – miatt gyengítjük és romboljuk ezt a hazát. Tudjuk mindezt, de mégis újra és újra, Isten kegyelméből áldást kérünk erre a hazára!

Mai Igénk azonban még többről szól. Az egész Szentírás, de Jézus különösen is, sokszor használja a termőföld képét lelki, embere vonatkozó értelemben! Ahogyan az ajándékba kapott földhöz adatik az erő, képesség és lehetőség annak megmunkálására is, és abból fakadhat a termés, ugyanúgy az ajándékba kapott emberi élethez, lélekhez adatik értelem, jóság, szeretet, Istentől kapott-kimért idő. A kérdés itt is az, hogy lesz-e termés!

Bibliaolvasó Kalauzunk által az ünnepre rendelt igeszakasz, a fügefa példázata is erről beszél. Ott van benne a végén a biztató remény, hogy van még haladék, még tart a kegyelmi idő, de kőkeményen ott a gazda kérdése is: Hol a termés?

Amikor ezen az ünnepen anyaföldért és termőföldért, otthonért, hazáért, termésért és aratásért hálát adunk, Isten Igéje arra hív, hogy tekintsünk fel az aratás Urára, életünk gazdájára, és kérdését meghallva, tekintsünk magunkba is!

Erről a fáról nem olvassuk, hogy satnya vagy csenevész lett volna. Lehetett akár sudár termete, nagy lombos ágai. Csak éppen gyümölcse nem volt, az, amitől igazán fügefa lett volna, amiért értelme lett volna a létének! Így élete amolyan „illúzió-élet” volt csupán.

Egy emberi élet is felmutathat sok mindent. Elért eredményeket a munkában, régi gyökereket és erős fiatal hajtásokat a családban, tekintélyes megjelenést, elismertséget vagy szép virágokat is akár. De amiért Isten teremtett minket, amire keresztyénként elhívott, a gonosz halálos férgétől megszabadított – van-e a lelkünknek gyümölcse?!?

Sok mindenre gondolhat az ember, mikor gyümölcsöző életről beszél. De sokszor olyasmik ezek, amiket az ember magától próbál produkálni, megteremni. Amikről az „illúzió-élet” fogalma kapcsán beszéltünk.

Az óegyházi perikópa-rend által mára kijelölt, az úrasztalától hangzott igerészben Péter és János apostolokat látjuk, már pünkösd után.

Ők ketten bizonyára remek és profi halászok voltak, mielőtt Jézussal találkoztak volna. Péternek egész cége volt alkalmazottakkal, volt szép család, Jánosnak tudunk előkelő rokonságáról, műveltségéről is.

Mégis a történetben, ott az Ékes-kapunál éppen emberi gyümölcsökre (ezüst-arany) mondják ki, hogy nincs! Vagy ha van, ha lenne is, itt a döntő pillanatban, egy születésétől fogva nyomorék ember gyógyulásában, az igazi élet-kérdésben mit sem ér!

Mert a termés, amit Isten keres rajtunk, az az Ő Igéjének a magvából teremhet egyedül, abból, ahogy szavával és Szentlelke erejével öntözget, táplálgat minket, vagy ahogy éppenséggel nehéz életfordulatainkban keményebb kapavágásokkal igazi életre gyomlál.

Ennek a Léleknek a gyümölcsei pedig nem nagy emberi eredményességek, produktumok, hanem olyan isteni gyönyörű csodák az emberi lélekben, mint amiket a galatákhoz írt levél is felsorol.

Ezeket keresi rajtunk Mennyei Gazdánk, újra és újra, de reménykedve és még várakozva: Hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!

Most az úrvacsorára is készülve, őszintén magunkba tekintve, így keressük, gondoljuk végig önmagunkat, életünket mi is, bűnbánattal de bizalommal Istennek minket formáló, gazdagító, termő életet adó Lelkéért könyörögve.

A Lélek gyümölcsei pedig:

szeretet
öröm
békesség
türelem
kedvesség
jóság
hűség
szelídség
önmegtartóztatás

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet."

(2 Timóteus 1,10)

Igehirdetések

2018.09.16.
Lk 18,28-30
2018.09.09.
Lk 6,1-5
2018.09.02.
Lk 15,13.18; Ézs 48,17; Lk 5,27-28
2018.08.26.
1Móz 4,6-7

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

Október 20. szombatra egynapos gyülekezeti kirándulást tervezünk Pápára. A helyi lelkész fogad minket, akinek vezetésével megtekintjük az új gyülekezeti központot és a templomot, vállalkozó kedvűek a toronyba is felmehetnek, ahonnan szép kilátás nyílik az egész városra. Ellátogatunk a gyönyörűen felújított ótemplomba, az ottani Pannonia Reformata Múzeumba, ahol izgalmas interaktív kiállítás mutatja be hitünk tiszta lényegét, múltunkat és dunántúli gyülekezeteink jelenét, az épület pincéjében pedig egy ókori egyiptomi múmia van kiállítva. Meglátogatjuk az Esterházy kastélyt, talán a Kékfestő Múzeumot is, sétát teszünk a Várkertben és az óvárosrészben. A kirándulás egyelőre szervezés alatt van, pontosabb tudnivalókat később hirdetünk. Mindenkit szeretettel várunk, és kérünk szépen visszajelzést a részvételi szándékról!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára