Meddig megyünk el?

Alkalom: 
Húsvét utáni 3. vasárnap - Jubilate
Dátum: 
2018. április 22. 10:30
Alapige: 
Lk 11,27; Mt 12,39-42
Audio: 

Olvasmány: 1 Királyok 10,1-9
Alapige: Lukács 11,27; Máté 12,39-42

"A sokaságból egy asszony hangosan így szólt hozzá: Boldog az anyaméh, amely téged hordozott, és boldog az emlő, amely téged táplált! Erre ő így felelt: De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják. 
Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, ő így kezdett beszélni: Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak Jónás próféta jele. Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel. Ninive lakói feltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására; de íme, nagyobb van itt Jónásnál! Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, nagyobb van itt Salamonnál!"

Legendás királyi találkozóról olvastunk, Salamon király és Sába királynőjének találkozásáról, amely sok művészt is megihletett már, született történetükből opera, filmek és számos szépművészeti alkotás. Találkozásuk mégsem csupán legenda, Sába birodalma valóságos történelmi hely volt, Izráeltől több mint 2000 km-re délre, a Vörös-tenger túlsó végén – talán a mai Jemen vagy a szomszédos Etiópia területén. Háromezer évvel ezelőtt itt valóban egy, a fűszer- és nemesfém-kereskedelemből mesésen meggazdagodott kultúra virágzott. Ma Bibliaolvasó Kalauzunk hozza elénk e történetet, és mi rácsodálkozhatunk arra, hogy e királyi találkozás után ezer évvel Jézus maga állítja elénk példaként!

Érdekes belegondolni abba, hogy légvonalban mi körülbelül ugyanolyan távolságra vagyunk Jeruzsálemtől, mint ez a déli birodalom volt, csak éppen észak-nyugati irányban. Vajon milyen lenne gyalogszerrel vagy hátas állaton nekiindulni most ennek a 2000 kilométernek? Sába királynője ennyit tett meg tevéken utazva, hogy választ kapjon kérdéseire, hogy megbizonyosodjon az emberfeletti – Istentől kapott – bölcsességről, és hogy felismerje, micsoda boldogság ennek a közelében, fényében élni!

Még ha tevéken is, szolgákkal körülvéve, de ennek a nőnek mégis rettenetesen hosszú út lehetett, komoly erőfeszítés, rengeteg idő! Példája most minket kérdez: Mekkora erőfeszítésre vagyunk képesek, mi meddig tudunk elmenni, hogy életünk kérdéseire választ kapjunk, az egésznek az értelmére, hogy az élet-látás igazi bölcsességére és a boldogságra rátaláljunk? Sába királynőjének boldog felismerésére: Igen, itt van a boldogság!

Mi emberek sokat erőlködünk, fáradozunk, futkározunk – a munkában talán erőnk, egészségünk határáig elmegyünk, futunk a boldogság, az élet után. De Sába királynője nem ide-oda loholt, hanem elindult az egyetlen hosszú úton az Élő Isten Neve és népe felé. Oda, amiről hallotta, hogy isteni bölcsesség, gazdagság, boldogság – a Szentlélek jelenléte van!

Elment az út végéig, és találkozott mindezzel, mert annak idején, trónra lépésekor Salamon elkérte és ajándékba kapta az Úrtól. Találkozott vele! Az Ószövetségben nem hallunk a királynőről többet e találkozás után, de ezt a kincset szívében elvihette, népének tovább adhatta, hiszen ezer évvel később, Jézus mennybemenetele után, mikor a Szentlélek teljességgel kitöltetik, és megszületik az egyház, egy etióp kincstárnok érkezik ugyanezen az úton, ugyanilyen lélek-szomjúsággal.

Mi meddig tudunk elmenni Isten után? A valódi Találkozásért, az igazi válaszért, élet-látó bölcsességért, a végső-belső kiáltásért: Itt van a boldogság!

Mi meddig tudunk elmenni Isten után imádságban? Fizikailag nem kell egy tapodtat sem menni! Csak elcsendesedni Őelőtte, kiöntve szívünket, Őelé tenni mindent, kérni-várni jelenlétét. Mégis milyen nehéz, ha egyébként meg annyi mindent kell tenni-venni, annyi mindenre figyelni, annyi gondolat és érzés zaklat bennünk. Mégis milyen nehéz, egy-egy kérésben kitartani – mert „Mióta könyörgök már érte!”

Mi meddig tudunk elmenni Isten után az Ő népével való közösséget keresni? Nem kell Jeruzsálemig menni, a templom itt van a szomszédban vagy csak néhány utcányira. Nem kell hónapokon át utazni, csak rászánni egy órát, hűségesen, újra és újra, mindig, mikor hív a harang. És mégis, milyen messze tud ez lenni…

Mi meddig tudunk elmenni Isten után önmagunkban? Magunknak helyben vagyunk mindig, mégis talán ez a leghosszabb, legnehezebb út. Mikor Isten közel jön, kézen fog, és vezetni kezd önmagunkban befelé. S közben rákérdez, rámutat erre is, arra is: Le kellene tenni, el kellene engedni, meg kellene bocsátani, be kellene vallani, egyáltalán, felismerni.

Jézustól jelt követelnek – olvassuk. De Ő rámutat, hogy ez csak kifogás, hogy ne kelljen egyáltalán elindulniuk se. Mi igazából ez a követelés Istentől? „Te gyere ide, ha akarsz tőlem valamit! Csináld ezt, csináld azt!

Az Úr elutasítóan válaszol, egy jelet mégis ad: Önmagát! Jónás prófétának a saját életeseményével jövendölt jelét: három nap a föld gyomrában. Ez a jel! Az emberré lett, értünk halt és feltámadt Isten Fia maga! Az a kegyelmes szeretet, amellyel Emberfiává lett. Utánunk jött!

Mert Isten, Ő valóban a végsőkig elment az ember után.

Ahogy Füle Lajos Futás című versében csodálatosan megfogalmazza:

„Fut a gyermek a labda után, leszegett fejjel, tűzpirosan, se lát, se hall, csak egyre rohan. Guruló labda lett a világ, szüntelen űzi, hajtja a vágy, száz utcán, téren, ezer veszélyen, millió anyai kétségen át, gyönyörűszépen s balga-bután fut a gyermek a labda után...

Fut az ember az élet után… Leszegett fejjel gyötri magát kincseit egyszer csakhogy elérje, kergeti álma, hajtja a vére. Kenyér gurul a lába előtt, vagyon gurul a vágya előtt, hírnév, dicsőség álma előtt. Rohan utánuk éveken át, a fogyó úton, életen át, száz utcán, téren, ezer veszélyen, millió isteni bánaton át, gyönyörű szépen s balga-bután fut az ember az élet után...

Fut az ISTEN az ember után, mert mindent lát és szánja nagyon, guruló szívét csakhogy elérje, hogy fut utána, hull bele vére! Ott fut az utcán, ott fut a téren, egész világon, sok ezer éven, sok mérhetetlen, megérthetetlen, keresztre írott szenvedésen át, hulló Igével, kiontott vérrel, viszonozatlan, mély szerelmével fut az ISTEN az ember után…”

Ott áll előttük maga Isten Fia. Nagyobb Salamonnál. Sokkal nagyobb! Őbenne teljességgel van jelen az a bölcsesség, gazdagság, elvehetetlen boldogság, amiből Salamon – a Szentlélek által – egy részt kapott.

Ő utánunk is eljött. A végsőkig. Itt van velünk. Mégis, lehetünk nagyon messze Tőle, ha mi nem tudunk elindulni, találkozni. Ha önmagunkban belül, az életünkben csak mindenfelé futkározunk. Őfeléje menet pedig mindig meg- megtorpanunk. Meddig tudunk elmenni Isten után imádságban, közösségben, önmagunkban: bűnlátásban, megtérésben, megszentelődésben? Boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé."

(2 Korinthus 5,10/a)

Igehirdetések

2018.11.18.
Zsid 6,13-15.18-19
2018.11.11.
1 Pt 2,13a; Ef levél 5,21
2018.11.04.
4Móz 23,23; 24,9
2018.10.28.
Mt 26,27-29
2018.10.21.
4Móz 13,1-2.25.32-33; 14,6-10

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 16 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban
• Gyülekezeti Énekóra vasárnap 17.30 órakor

Egyházkerületi Felsős Hittanos Találkozó lesz november 24-én, szombaton Balatonfüreden, melyen egy kis csapattal mi is részt veszünk. Hordozzuk imádságban az alkalmat!
Dunántúli Református Lap előfizetés: Aki a következő évre kéri a lapot, kérjük jelezze az íven, az előfizetési díj a 4 számra 1.000 Ft.
• A november 4-i gondnokválasztó közgyűlés egybehangzó döntése értelmében gyülekezetünk új gondnoka Bollók Gyula. Köszönjük neki a szolgálat felvállalását, és Urunktól kérünk erőt és áldást életére! – Sipos Károlyné eddigi gondnokunknak Isten iránti hálával köszönjük hűséges szolgálatát, gyülekezetért végzett sok-sok munkáját!
• Sipos Jánosné (Németh Katalin) testvérünk életének 89. évében elhunyt. Hamvai felett a reménység Igéi szóltak november 16-án, pénteken 13 órakor. Isten vigasztaló kegyelme legyen gyászoló szeretteivel!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára