Kemény szív

Alkalom: 
Böjt 3. vasárnapja (Okuli)
Dátum: 
2018. március 4. 10:30
Alapige: 
Zsid 4,7
Audio: 

Olvasmány: 2 Mózes 7,14-21
Alapige: Zsidókhoz írt levél 4,7

"Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!"

Ha azt halljuk valakiről, vagy talán mi magunk mondjuk ki rá, hogy „kemény szívű”, elsősorban olyasmikre gondolunk, hogy szeretetlen, gonosz, önző. Kemény ember, kemény a szíve.

A felolvasott Ige fényében azonban egy mélyebb és pontosabb jelentés bontakozik ki előttünk. „Ma, ha az Ő hangját halljátok!” Az ószövetségi történet is erre mutat rá, a fáraó viselkedése ennek a példája. Mózes kifejezetten Isten üzeneteként fogalmazza meg Izrael népe elengedésének kérését. A fáraó azonban már az elején így válaszol: Kicsoda az a Jahve, hogy hallgassak a szavára?!

Eszünkbe juthat Jézus példázata a magvetőről. A mag = Isten Igéje, megszólító és élethordozó szava. Ám a példázatbeli első talaj, amire hullik, az az útfél. Kemény, letaposott föld, a mag csak végiggurul rajta, míg egy madár fel nem kapja, és el nem viszi, mintha soha ott sem lett volna.

A kemény talaj az a kemény szív, amely lehet egyébként bármily kedves emberé is, de Isten szava, ereje nem érinti meg, még csak nyomot sem hagy rajta, képtelen a befogadására.

Az üzenet szól, a mag hullik, tehát olyanokról van szó – rólunk! – akik hallják, olvassák Isten Igéjét, és mégsem lesz élet belőle. Ennek a keménységnek lehet oka valamiféle vakság-süketség az Igére. Mert elvakít és megsüketít rá valami sokkal hangosabb és erősebb.

Ez lehet egy külső hang vagy látvány. Akárcsak valami megdöbbentően jelentéktelen dolog. Komoly hívő embertől hallottam: Mikor bejöttem a templomba, megláttam, hogy van felöltözve! Hogy vehetett fel ilyesmit istentiszteletre? Na, attól kezdve nem is tudtam figyelni semmi másra!

Ismerős? Egy látvány, egy fél füllel hallott megjegyzés, egy gyarló igehirdető, és az Úristen már hiába mondja.

Volt már olyan élményünk, hogy az utcán összefutottunk valakivel, kérdeztük, hogy van, el akartunk mondani valami fontosat, próbáltunk a szemébe nézni, de láttuk, hogy ő inkább a forgalmat figyeli, vagy a vállunk fölött átnéz és odaköszön valakinek? Kívülről úgy tűnik, beszélgetünk, de valójában nem. Hányszor lehet Istennek ilyen élménye velünk?

De lehet ez a sokkal erősebb hang vagy látvány, ami süketté és vakká tesz Istenre, belső is. Egy magunkban hordozott gondolat, indulat, akarat, érzés. Amivel eljövök istentiszteletre, vagy felnyitom otthoni csendességben a Bibliát, imádkozom, kiöntöm a szívem, de ennél nem is jutok tovább. Csak mondom-mondom az Úrnak a magamét.

Istenem, mégis ezt hogy gondolod, miért engedted, mit és hogyan kellene tenned, nekem vagy szeretteimnek segítened, és egyébként is láttad, hogy az a valaki ilyen meg olyan…

Volt már olyan élményünk, hogy megálltunk beszélgetni valakivel, meg is akartuk hallgatni persze, de már válaszolni, bármit is mondani nem tudtunk, mert csak úgy dőlt belőle, még levegőt is alig vett? Hányszor lehet Istennek ilyen élménye velünk?

Aztán keménnyé és bezárttá teheti a szívünket a félelem, az Isten iránti bizalom hiánya is.

Mert mi lesz, ha tényleg kinyílok előtte? Ha kiderül, mi van bennem legbelül? Ha ki kell mondanom, el kell ismernem, be kell vallanom Neki önmagamat igazán. Félünk megszólító, tisztítani-gyógyítani akaró szavának leleplező erejétől, és inkább bezárjuk a szívünket.

És a kinyílás nem csak azért félelmetes, mert Isten ítélő világosságába kerülhet minden belőlünk, hanem mert Ő tényleg be akar térni hozzánk. Belépni a szívünkbe, az életünkbe. És akkor mi lesz? Mit fog majd mondani, mit akar majd tőlem, amit el kell fogadnom és engedelmeskednem, vagy éppen el kell engednem?

Keménnyé teheti a szívünket, ha nincs bennünk elég bizalom a mi szerető Istenünk felé, hogy Ő úgyis ismer bennünket lelkünk legmélyéig, és bűnbocsátó irgalmával akar megtisztítani, meggyógyítani minket. Elég bizalom elfogadni, bármit is ad, bárhova is küld, bármire is indít, vagy bármit is vesz el, vesz vissza tőlünk.

A mai nap március első vasárnapja: Bibliavasárnap! Annak az alkalma, hogy hálás szívvel ismerjük fel annak csodáját, hogy Ő meg akar minket újra és újra szólítani, szava, üzenete van a számunkra.

A mai Ige figyelmeztet bennünket, mert a szív keménységének kemény következményei vannak!

A fáraóhoz egymás után érkezik az Úr üzenete, és ő minden alkalommal megkeményíti szívét. Egyre keményebbek a csapások, de egyre keményebb a szíve is. Mert ez egy – emberileg nézve – megfordíthatatlan és önerősítő folyamat! Egyre könnyebb ellenállni Isten szavának, úgy hogy végül már meg sem halljuk.

És bizony az Úr ítélete lehet az, hogy egyszer csak végképp elnémul a hangja, hogy „békén hagy” minket az Úristen. Annyit szólt, hívott, üzent, kért, ítélt, arról, igen, pont arról! Annyit mondta már, hogy aztán már nem mondja. És az a csend lesz a legrettenetesebb számunkra.

Egy régi történetben kérdezi egy hitetlen kötekedő a bölcs rabbitól, hogy vajon ha Isten a Mindenható, van-e Neki akkora hatalma, hogy olyan sziklát teremtsen, amit Ő sem tud felemelni. Csapda a kérdés, hiszen ha tud olyan sziklát teremteni, akkor éppenséggel felemelni képtelen, tehát nem mindenható. Ha pedig minden teremtett sziklát fel tud emelni, akkor nem tudott olyat teremteni, amit nem, tehát nem mindenható.

A rabbi válaszában azonban nem esett csapdába, hanem sokkal mélyebbre ment. Igen – felelte. Egyetlen olyan sziklát tudott teremteni az Úr, amit nem tud felemelni, ha a szikla nem akarja – és ez az emberi szív!

Minden teremtett valóság, minden sejt és atom, minden természeti erő és élőlény Isten hatalma alatt áll, de a szabad akaratot kapott ember bezárhatja és megkeményítheti a szívét Őelőtte. Ezt jelenti a kárhozat, a kizárt Istent, a Nélküle való létet.

A kemény szív kemény következménye lehet az is, hogy valaki áldás helyett átokká lesz mások számára. Ahogy a fáraó, a népéért felelős uralkodó is Egyiptom pusztulását okozta.

De ha nem keményítem meg a szívem, elképesztő eredménye lehet az engedelmességnek!

Az ékesszólásra bevallottan alkalmatlan és emberileg nézve a fáraó előtt eredménytelen Mózesen és Áronon keresztül mégis átáramlik Isten üzenete, ereje és hatalma – mert nyitva volt Őelőtte a szívük, és engedtek a szavának. Lágyítsátok szíveteket – biztat minket is az énekünk. Hogy megtapasztalhassuk, minden alkalmatlanságunkkal és csüggedésünkkel együtt Istenünk élet adó szavának hatalmát!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én Lelkemmel! - mondja a Seregek Ura.”

(Zakariás könyve 4,6)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Május 21-én, pünkösd hétfőn református istentisztelet úrvacsorával Kenesén fél 11-kor a Templomban
• Május 21-én, pünkösd hétfőn evangélikus istentisztelet úrvacsorával, a siófoki evangélikus lelkész szolgálatával 14 órakor a Templomban

Nyolcadik alkalommal kerül idén megrendezésre június utolsó hétvégéjén a REND (Református Egyházi Napok Dunántúl). A találkozóra idén Kaposváron kerül sor. A Lelkészi Hivatalban még a pünkösdi ünnepek alatt is lehet regisztrálni a fesztiválra. Kérjük a jelentkezési lapok leadásakor, igény esetén, a szombati ebéd kedvezményes árát, 1300 Ft-ot is befizetni. Étkezést nem igénylők is jelentkezzenek, hogy belépőkártyát, programfüzetet kaphassanak! Mindenkit szeretettel hívunk és várunk!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára