Fehér kövecskén új név

Alkalom: 
Epifánia utáni 2. vasárnap
Dátum: 
2018. január 14. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
1Móz 17,3-5a
Audio: 

Olvasmány: Mózes 1. könyve 17,1-8
Alapige: Mózes 1. könyve 17,3-5a

"Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá:
Ez lesz az én szövetségem veled:
Sok nép atyja leszel!
Nem neveznek többé Abrámnak,
hanem Ábrahám lesz a neved."

Amikor a világra megszületünk, mindannyian kapunk egy nevet, ami attól kezdve a miénk. Minket jelöl. Azon szólítanak meg, és azzal azonosítanak bennünket. Még ha nagy hangzavarban mondják is ki a nevünket, azt meghalljuk. A legtöbb ember soha nem is változtat rajta, születéstől egészen a sírig elkísér. Vannak azonban olyan különleges helyzetek, amikor névváltoztatás történik.

Az Ószövetségben ez gyakori eset volt. Pl. nemcsak Ábrahám kapott új nevet Istentől, hanem ugyanezen ígérethez kapcsolódva a felesége is, Szárajt ettől kezdte Sárának nevezték. Ábrahám unokája, Jákób is új nevet kapott, a nagy küzdelem végén Izráel lett a neve. Az Újszövetségben az egyik tanítvány, Simon kapott új nevet Jézustól, és attól fogva Péterként tanult Jézus mellett „kősziklának” lenni.

Az ókorban szokás volt, hogy a királyi trónra lépő új nevet választ magának. Az új név a nagy változást jelzi, új korszakot az életében.

Ma is gyakran előfordul, hogy színészek, nagy sztárok, énekesek új nevet választanak maguknak. Talán mert a régi olyan semmitmondó, szürke, vagy éppen nehezen megjegyezhető volt. Pl. Allen Sewart Konigsberg neve nem sokat mond, de Woody Allen már ismerős. Koós János Kupsa Jánosként látta meg a napvilágot, de első komolyabb fellépésekor azt mondták neki: Ilyen névvel nem lehet befutni. Kanczler Katalint is ezen a néven nem sokan ismerik, de Karády Katalinként már annál inkább. Sokáig lehetne folytatni a sort. Ezek az új nevek minden esetben az ismertté válásnak, a hírességnek az új korszakát jelölik.

„Nem neveznek többé Abrámnak – mondja Isten –, hanem Ábrahám lesz a neved.” Az új név az ő esetében is az életének egy új korszakát jelzi.

A névváltoztatás egy különleges eseményen történik: Isten megerősíti az Ábrahámmal kötött szövetséget. Egyrészt megújítja azt az ígéretét, hogy vele lesz, vezeti, erősíti őt. Másfelől viszont Ábrahám is magára veszi Isten jelét. Ekkor rendelik el a körülmetélkedést, mint Isten szövetségének jelét: ettől fogva Ábrahám és utódai a testükön hordozzák azt.

Új név – új korszak. Vajon bennünket miképpen érint ez? El tudjuk-e fogadni, hogy Isten ezzel lép hozzánk, és szólít meg?

Új korszak: Talán gondolhatunk a nemrég kezdődött új esztendőnkre. Vajon hozott-e valamiben megújulást, vagy máris megszürkült, „ó” lett? Mindenkinek a maga életét kell végiggondolni: mi is lehet az új korszak, talán valami megváltozott, másként éljük az életünket, valami máshogyan történik. De az is lehet, hogy még nem is látjuk ezt az új korszakot, mert még előttünk áll: Van-e bennünk nyitottság, készen állunk-e, hogy elfogadjuk azt Istentől? Legyen meg az ő akarata a mennyben, a földön – és az én életemben is.

Nem Abrám, hanem Ábrahám.

Mi akkor kaptunk a „rendes” nevünk mellé új nevet, amikor megkereszteltek minket. Krisztus nevét hordozzuk új nevünkben, Róla neveznek keresztyénnek.

Olyan jó lenne, ha nemcsak hordoznánk, hanem egyre inkább hozzá is alakulnánk, Jézus követésében Hozzá formálódnánk! Engedjük, hogy Isten megújítson minket ebben a szövetségben!

„Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved.” Nézzük meg közelebbről, tartalmilag, hogy mit is rejt ez a névváltoztatás.

Mindkét név ugyanúgy kezdődik. Az „Áb” héberül apát, családapát, atyát jelent, és nyilván a név viselőjére utal. A név második fele pedig jellemzi őt. Abrám nevében a „rám” annyit jelent, hogy dicsőséges, magasztos, tiszteletre méltó. Ábrahám nevében a „ráhám” jelentése pedig sokaság, népek, sok-sok ember.

Tisztán látszik, hogy ez a névváltoztatás egy nagyon komoly minőségi, tartalmi változásra utal. Míg „Abrám” csak egymagában volt nagyszerű, magasztos és tiszteletre méltó családapa, addig „Ábrahám” már utódokat hordoz a nevében, és népet, népeket képvisel.

És hogy mi minden van Ábrahám új nevében, a „sok népben”? Elsőrenden nyilván a vér szerinti utódaira, arra a sok-sok emberre kell gondolnunk, akik ténylegesen örökölni fogják azt a földet. Isten itt megerősíti Ábrahámnak, amit elhívásakor mondott: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak. Általad nyer áldást a föld minden népe.”

Itt most azt is hozzáteszi ígéretében: „királyok származnak tőled”. – Bizony, és nem is akármilyen királyok! Mert test szerint tőle származott pl. Dávid király, és test szerint tőle származott „Dávid fia”, Jézus is, a Szabadító, a Messiás! És Jézus Krisztussal kezdődően tágra nyílik az új szövetség, és megszámlálhatatlanul sok ember tartozik bele.

Ábrahám, amikor Isten ígéretét hallgatta, nem is tudhatta, hogy micsoda gazdagságot hordoz új nevében! Nem tudhatott például rólunk sem, akik ugyancsak benne vagyunk a nevében, a „sok nép”-ben, mégpedig Krisztus jogán, aki új népet oltott a régi törzsbe.

Ahogy innen visszanézünk, szinte szédítő ez a hosszú-hosszú lánc, ahogy Ábrahámtól kezdve a szemek szépen egymáshoz kapcsolódnak, és egyre terebélyesedik az egész.

Igen, amit Ábrahám új nevében látunk, az Isten szövetségének a titka. Az új névben ott látjuk Isten felfoghatatlanul gazdag kegyelmét, szeretetét, ami bennünket is magában hordoz. Ebből a kegyelemből van új életünk.

A Jelenések könyve elején olvashatjuk a pergamoni gyülekezetnek szóló üzenetet: „Aki győz, annak adok fehér kövecskét, és a kövecskére írva új nevet, amit senki sem tud, csak az, aki kapja.”

Van egy nevünk, ami benne van személyi okmányainkban is; szeretjük, vagy sem, jó a hangzása vagy nem, ez minket azonosít. A miénk.

Segítsen minket Isten ezen a néven úgy élni és küzdeni földi életünkben, hogy győztesként olvassuk majd új nevünket! Azt az új nevet, ami már itt a földön is, egykor majd odaát pedig véglegesen Jézushoz köt bennünket!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk."

(1 János 5,4)

Igehirdetések

2018.09.23.
Zak 8,6
2018.09.16.
Lk 18,28-30
2018.09.09.
Lk 6,1-5
2018.09.02.
Lk 15,13.18; Ézs 48,17; Lk 5,27-28
2018.08.26.
1Móz 4,6-7

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• Szeptember 25-én kedden 17 órakor presbiteri gyűlést tartunk, melyre szeretettel hívjuk és várjuk a presbiter testvéreket!
Október 20. szombatra gyülekezeti kirándulást szervezünk Pápára. A helyi lelkész fogad minket, akinek vezetésével megtekintjük az új gyülekezeti központot, a templomot, vállalkozó kedvűek a toronyba is felmehetnek, ahonnan szép kilátás nyílik az egész városra. Ellátogatunk a gyönyörűen felújított ótemplomba, az ottani Pannonia Reformata Múzeumba, ahol izgalmas interaktív kiállítás mutatja be hitünk tiszta lényegét, múltunkat és dunántúli gyülekezeteink jelenét, az épület pincéjében pedig egy ókori egyiptomi múmia van kiállítva. Meglátogatjuk az Esterházy kastélyt, a Kékfestő Múzeumot, sétát tehetünk a Várkertben és az óvárosrészben. A kirándulás részvételi díja 3000 forint. Mindenkit szeretettel várunk, jelentkezni a Lelkészi Hivatalban telefonon vagy a lelkészeknél személyesen lehet!
• Elhunyt Bátai László testvérünk életének 98. esztendejében. Utolsó földi útjára szeptember 27-én, csütörtökön 15 órakor kísérjük a református temetőben. Isten vigasztalása legyen gyászoló szeretteivel!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára