Szólj hozzám, Uram!

Alkalom: 
Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere)
Dátum: 
2017. március 12. 10:30
Alapige: 
Zsid 3,7-9
Audio: 

Olvasmány: 1 Sámuel 3,1-10
Alapige: Zsidókhoz írt levél 3,7-9

"Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában, ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át."

Kedves Testvérek! Benne vagyunk a böjti időszakban, s ilyenkor szeretjük több oldalról is megközelíteni a böjt értelmét, célját. Egyházunk szabadon értelmezi a böjtöt abban az értelemben, hogy nincsenek előírásaink, mit mikor együnk vagy ne együnk, tulajdonképpen mindenkire rá van bízva él-e ezzel a lehetőséggel, vagy sem.

A böjt az önmegtartóztatásra ad lehetőséget, akár valamilyen ételről legyen szó, vagy éppen egy kedvenc TV műsorról. Önfegyelmet gyakorlok, de itt nem állok meg. Azért fordulok el valamitől, hogy még jobban odafordulhassak Istenhez. Azért böjtölök, hogy helyet csináljak a szívemben az Istennek. Engedem elhalkulni a szavamat és minden más hangot körülöttem, azért, hogy jobban halljam Isten szavát. Az Isten szava fontossá válik a böjtben. A mai igék Isten szavára irányítják a figyelmünket.

„Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket.” Kezdjük azzal, hogy ma. Ma van dolgunk Istennel, és Istennek is ma van dolga velünk. Itt és most. Egyre kevésbé vagyunk jelen a mában. Ebben a felpörgött világban mindig egy kicsit előrébb tartunk. A holnapban gondolkodunk. Fél évvel, egy évvel is akár előrébb tartunk. Előre kell terveznünk, mert ha nem tesszük, lemaradunk bizonyos lehetőségekről. Beszippant minket a jövő, miközben a mai napon átsiklunk.

Azonban az is megtörténhet, hogy a múltban ragadunk. Régi dolgokon elmélkedünk, sokszor sóhajtozunk, hogy de jó lenne az idő kerekét visszafordítani, mennyi mindent másként csinálnék… Miközben a jövőre koncentrálunk, vagy éppen a múltban révedezünk, elszalaszthatjuk a mát. Pedig valójában csak a ma van a kezünkben! A jelen pillanat!

Isten a jelenben keres minket. Ma, ha az Ő szavát halljátok… Isten mindig ma szól. És mindig ma várja a válaszunkat is. Amikor Jézus találkozott az emberekkel, és azt mondta: Kövess engem! – akkor ott és rögtön várta a választ. Például Lévi vámszedőnek sem adott időt, hogy gondolkozz még három napot és döntsd el, mit akarsz! Nem tolta ki a jövőbe a döntést, hanem a jelen pillanatban várta a választ.

Valakivel beszélgettem a templomba járásról, és az illető azt mondta, hogy vonzza ez a dolog, de nem most, majd nyugdíjas korában biztosan megteszi, hogy eljár templomba… Biztosan? Ismerjük a jövőt?

A ma van egyedül birtokunkban. A böjti időszak arra hív, hogy állj meg és ragadd meg a jelent. Hallgasd Isten szavát. Keresd aktuális üzenetét. Legyél Vele többet csendben, miközben elengeded a múltat, és még nem kapkodsz a jövő felé! Nyisd meg magadat Isten előtt.

„Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!”

Ne keményítsd meg szívedet, inkább lágyítsd meg! Itt a szív meglágyításának ideje! Beszédes a „kemény” szó görög megfelelője, ami annyit tesz: megmeszesedett, mészlerakódásokkal teli. Tudjuk, hogy milyen veszélyes a mészlerakódás. Ha a szervezetünkben jelenik meg, beszűkülnek az erek, nem tud a vér jól áramlani. Az élet akadálya a meszesedés.

A kemény szív tele van lerakódásokkal, amelyek miatt az élet, az Isten éltető jelenléte nem tud áramlani. A böjt a szív lágyításáról szól. Le kell oldani, el kell távolítani a felrakódott rétegeket! Olyan sok minden megkérgesíti a szívünket! Például ez az ige a pusztai vándorlás idejére vezet vissza, amikor a nép érzéketlenné vált Isten ajándékai iránt. Természetesnek vették, hogy jóllaknak és megmenekülnek az ellenségtől, – és elfelejtettek hálát adni.

Amikor már nem adsz hálát, nem csodálkozol rá, hogy Isten mennyi mindent tesz érted, ha eszedbe sem jut, hogy kimond Isten felé: köszönöm, akkor elkezdett megkeményedni a szíved!

Jézus gyakran tanítványai szemére vetette keményszívűségüket. Amikor egy-egy csoda ellenére még mindig nem hittek benne. Az 5000 ember megvendégelése után nem sokkal ismét útra kerekedik Jézus a tanítványaival, akik azon aggódnak, hogy nem lesz elég kenyerük. Az előbb még látták a csodát, a kenyér megszaporítását, mostanra pedig mindent elfelejtenek. „Még mindig olyan keményszívűek vagytok? Van szemetek, mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok?” (Márk 8,18)

A mi szívünkben is ott vannak kemény kéregként az aggodalmak, a kicsinyhitűség, a félelmek, de a büszkeségünk is. Könnyen megfeledkezünk Jézusról, nem számolunk vele, nem kapja meg bizalmunkat, nem kapaszkodunk bele. Kemény szívünk kizárja Őt, mint megoldást.

A böjti időszak a szív meglágyításának ideje. Egyetlen oldószerünk van: Isten megérintő szava, megérintő jelenléte! Ő szól. Ma is szól.

A gyermek Sámuel története alapján meg kell tanulnunk ráfigyelni. Mert ez sem könnyű. Tanulni kell. Összekeverhetjük Isten hangját más hangokkal, vagy éppen meg sem halljuk. Sámuelt az Úr szólongatja, már több ízben, s ő mindig a papjához, Élihez rohan, azt gondolja, hogy ő szólítja. Sokáig Éli sem sejti, hogy az Úr hangja az. Nem véletlen ez, hiszen ez egy olyan történelmi korszak volt, amiről ezt jegyzi föl a Szentírás: ritkaság volt az Úr igéje.

Ma, nem ritkaság az Úr igéje, mert a Bibliát kinyithatod, olvashatod, a gyülekezetekben hirdetik az igét, mégsem egyértelmű, hogy nekem szól az ige. Szól a szomszédomnak, mert éppen ráillik pl. amiről a lelkész prédikál, vagy éppen a gyermekemnek, aki remélem, hogy jól fülelt az istentiszteleten. Az is megeshet, hogy szól, de nem hallom egyáltalán, mert máshol jár az agyam, nem tudok figyelni. Meg kell tanulnunk koncentrálni és hinni: az ige nekem szól! Nem a szomszédomnak, nem a rokonomnak, nekem. Olyan jó lenne, ha növekedne az érzékenységünk az ige iránt! Ha nyitott szívvel ki tudnánk mondani: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!

Ma divatos „érzékenyítésről” beszélni. Érzékenyítő tréningeket, képzéseket tartanak, azért, hogy egy adott problémára vonatkozóan nagyobb érzékenységet fejlesszenek ki. Pl. a helyi iskolában is, amikor minden évben ellátogatnak sérült emberek a gyerekek közé, hogy a gyermekekben növekedjen az érzékenység, a nyitottság. Így aztán jobban betagolódhatnak a sérült emberek ép társaik közé.

A böjtöt lehet úgy értelmezni, hogy fejlődj az Isten szava iránti érzékenységben, nyitottságban. Érzékenyítsd magadat Isten irányában! Lehet házi feladat a böjtben az, hogy gyakoroljuk magunkat az Isten igéjére figyelésben. Kiválasztunk egy részt, és gondolkodunk rajta. Mit üzen? Megszólít-e engem? Mit mond nekem? Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!

Jézus Krisztus ma is szól. Meghallod-e? Azért van itt, hogy lehántsa szíved kemény rétegeit, hogy oldja a félelmedet, aggodalmaidat, hitetlenségedet, hogy bátor szívvel rá tudj hagyatkozni. És vár a te válaszodra, hogy megújítson, áldásokat készítsen neked, hogy szeretetével vezessen be az örök üdvösségre!

Isten adjon nekünk olyan böjtöt, amikor valamit le tudunk tenni, valamitől meg tudjuk tartóztatni magunkat azért, hogy teljes szívvel ki tudjuk mondani: Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! Ámen.

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.”

(1 Péter 5,7)

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára