Jézus barátsága

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 18. vasárnap
Dátum: 
2017. október 15. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Jn 15,15b
Audio: 

Olvasmány: János evangéliuma 15,9-17
Alapige: János evangéliuma 15,15b

"Titeket azonban barátaimnak mondalak..."

A mai újszövetségi igében Jézus egy különleges szeretet-kapcsolatról beszél, ami összeköti őt és tanítványait, a hozzá tartozókat. Azt a kifejezést használja erre a kapcsolatra, amit mi is emberi kapcsolatainkból jól ismerünk: Barátság.

„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja a barátaiért. Ti a barátaim vagytok” – mondja Jézus a tanítványoknak, majd újra megerősíti: „Titeket barátaimnak mondalak.” Gondoljuk hát végig, mit is jelent ez számunkra! Miért fontos nekünk Jézus barátsága?

A Szentírás ezt megelőzően csupán egyetlen emberrel kapcsolatban ír ilyet, hogy „Isten barátja”, ez pedig Ábrahám.

Egyik próféciában maga Isten nevezi őt így: „Barátom, Ábrahám”. Itt Izráel kiválasztásáról beszél az Úr: Te pedig Izráel, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda, a föld szélén ragadtalak meg, kiválasztottalak, nem vetlek el téged, ne félj, mert veled vagyok (Ézs 41,8). Jakab apostol is tud erről a kitüntető címről, ezt írja: Hitt Ábrahám az Istennek, és „Isten barátjának neveztetett” (Jak 2,13).

Különleges dolog ez, hiszen ott magasodnak az Ószövetség más nagyjai, Mózes, Dávid király, de senki más, csakis Ábrahám neveztetett „Isten barátjának”. Miért? Ha Ábrahám történetét megnézzük, abban választ találunk: Hite és Isten iránti hűsége miatt.

Amikor Isten megszólította Ábrahámot Mezopotámiában, hogy induljon el Kánaán felé, ő teljes bizalommal ráhagyatkozott Isten vezetésére. Elindult, nem tudva, hová megy. Olyan bizalommal volt Isten iránt, olyan szinten tudott Rá hagyatkozni, ami csak a legmélyebb barátságban képzelhető el.

Azután Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, ő pedig ebben a szövetségben végig hűséggel megmaradt. Még a legnagyobb mélységben is, amikor azt hitte, Isten elkéri tőle egyetlen fiát, töretlen maradt hűsége és bizalma. – Isten pedig soha nem hagyta cserben barátját, különleges módon vezette, védelmezte őt, áldásaival gazdagította.

Nagyon fontos, hogy az Ábrahámmal kötött szövetségben benne foglaltatnak a leszármazottai is! Ábrahám utódai Isten kiválasztott népe.

Isten szereti barátját Ábrahámot. És Isten szereti barátait, az Ő választott népét. Jézusban pedig ez a kiválasztottság immár nem származás alapján érvényesül, hanem egészen szélesre kitárul mindazok felé, aki hisznek Benne.

Így érkezünk tehát vissza Jézus szavaihoz, aki így fordul hozzánk: „Titeket barátaimnak mondalak. Barátaim vagytok.”

Idézzük csak magunk elé annak az embernek az arcát, aki a legjobb barátunk, barátnőnk, akivel mindent megosztunk, aki szinte mindent tud rólunk. Hogyan jött létre a barátságunk? Mit jelent nekünk az ő barátsága? Mi mindent vagyunk képesek megtenni egymásért? – Most pedig képzeljük el, ahogy Jézus megáll előttünk, és ezt mondja: Te a barátom vagy. Vajon hogyan fogadjuk ezt Tőle, és milyen gondolatokat indít el bennünk?

Bizony, emberekkel kapcsolatban sokkal egyszerűbb a barátságot elképzelni, és tartalommal megtölteni. Mégis, fogadjuk el Jézustól ezt a megszólítást, mert az Ő barátsága valóban egészen különleges!

Ahogy Ábrahámmal szövetséget kötött az Úr, úgy Jézus is a barátság alatt egy különleges szövetséget ért a tanítványaival. Ennek a szövetségnek a „legnagyobb szeretet” az alapja, amikor „valaki életét adja barátaiért”. Jézus ezt a legtöbbet, az életét adta oda ezért a barátságért! És közvetlenül a mostani szavai előtt egy beszédes képpel mondja el tanítványainak, hogy úgy maradjanak meg Benne, ahogyan a szőlővesszőknek is meg kell maradniuk a szőlőtőn.

Jézus a barátainak egy életadó kapcsolatot kínál fel, és ha Övéi megmaradnak ebben, akkor áldottak lesznek, és gyümölcstermő élettel dicsőítik Istent.

Mai füllel hallgatva kicsit szokatlan lehet Jézus megfogalmazása: „Ti a barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok.” Ezt azonban nem úgy kell nekünk érteni, mint a hadseregben kiadott parancsot. Jézus itt nem a Törvénynek való engedelmességről beszél, hanem a szeretet parancsáról, ami közte és barátai között a legnagyobb parancs. – A kiválasztottságról pedig ezt mondja nekik Jézus: „Én választottalak ki titeket, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

Amikor tehát Jézus barátságról beszél, mindezt érti alatta. Jézus barátsága egy élettel teli, gyümölcstermő kapcsolatot jelent.

Vajon hogyan kell ezt a gyakorlatban elképzelni? Az életünk sűrűjében, a mindennapjaink forgatagában. Azt mondják: a bajban ismerhető fel az igazi barát. Mit jelent vajon Jézus barátsága, amikor nekünk növekednek a terheink? Amikor különféle félelmek gyötörnek? Amikor egyedül hagynak az emberek?

Én személyesen úgy képzelem el, ahogy sokszor meg is tapasztaltam, hogy Jézus barátsága megnyugtat engem. Amikor Jézusra mint barátomra gondolhatok, az biztonságot ad nekem. Mert Ő olyan hatalom, olyan erő, aki bármikor és bárhol elérhető. Nincsen Előtte semmilyen kapcsolati akadály, mert Lelke az a „közeg”, akiben zajlik az életünk. Így bármikor adhatja erejét, ha mi Őt hittel fogadjuk, és rá tudunk kapcsolódni.

Jézus segítsége soha nem elméleti, az Ő ereje, támogatása kézzelfogható módon érkezik meg hozzánk. Adott esetben szeretteinken, vagy barátainkon, de akár ismeretleneken keresztül is. Van hatalma aszerint alakítani sorsunkat, ahogyan nekünk szükségünk van rá. Mint Barátunk ismer minket, és mindent tud rólunk, de ezzel Ő soha nem él vissza. Hiszen ez a barátság az Ő döntése. „Titeket barátaimnak mondalak.” Így döntöttem, és életemet adtam ezért a barátságért.

Emberi barátságok véget érhetnek. Előfordulhat, hogy valakit iszonyúan félreismertünk, vagy valami elszakadt közöttünk, és vége a bizalomnak. Előfordulhat, hogy a hozzánk legközelebb állók, a barátaink okozzák bennünk a legmélyebb sérülést, hiszen mindent tudnak rólunk.

Jézus barátságában ilyen soha nem fordulhat elő. Mert ennek a barátságnak a legnagyobb szeretet az alapja. Jézus döntése, hogy Ő életével pecsételte meg ezt a barátságot.

„Ti a barátaim vagytok.”

Fogadjuk el Tőle, hogy barátaiként szólít meg bennünket! Merjük Rá bízni magunkat, és akkor meg fogjuk tapasztalni napról-napra megtartó, életadó erejét!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé.”

(2 Korinthus 5,10)

Igehirdetések

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára