Akadálymentesítő hit

Alkalom: 
Böjt 4. vasárnapja (Laetare)
Dátum: 
2017. március 26. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Mk 10,52
Audio: 

Olvasmány: Márk evangéliuma 10,46-52
Alapige: Márk evangéliuma 10,52

"Jézus pedig így szólt hozzá: Menj el, a te hited megtartott téged. És azonnal visszanyerte látását, és követte őt az úton."

Bartimeus történetében kiemelt jelentősége van az útnak. Hallunk egy főútról, ami Galilea felől a Jordán mentén vezet Jeruzsálembe. Jézus ezen halad célja felé, hogy beteljesüljön minden, amiért jött, hogy halála és feltámadása révén Életet és gyógyulást hozzon minden embernek. Ez az út vezet át éppen Jerikón, hogy éppen Bartimeussal találkozzon, és ő gyógyultan Jézus útjához csatlakozzon. Ez az út jelzi Bartimeus életében a legnagyobb változást!

Hol van Bartimeus az úthoz képest? Hogyan változott meg Bartimeus helyzete: Az út mellett koldulóból hogyan lett úton járó, aki innentől már Jézust követi? – És mit jelent mindez a mi életünkre nézve?

Próbáljunk belehelyezkedni Bartimeus helyzetébe: Lássuk magunkat, amint ott ülünk az út mellett. Ülünk vakon, mások alamizsnáira vagyunk utalva. Az út mellett, félretett helyzetben, a periférián, kiszolgáltatva. – Bizonyára ismerős nekünk ez a helyzet. Olyankor élünk át ilyet, amikor nem látjuk át saját helyzetünket, nem haladnak a dolgaink, egy helyben topogunk. Amikor átnéznek rajtunk, nem vagyunk fontosak senkinek, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Ilyen az út melletti, félretett állapot.

Képzeljük bele most magunkat Bartimeus másik helyzetébe is! Lássuk magunkat, amint felemelt fejjel az úton haladunk, és tisztán látunk mindent! Van előttünk cél, az út vezet valahová! – Biztosan ez az állapot is ismerős nekünk. Amikor azt érezzük, hogy igen, most jó felé, jó irányba tartunk, amikor tisztán, világosan látunk, és értünk mindent!

A nagy kérdés nyilván az, hogy hogyan lehet az elsőből a másodikba eljutni? Hogyan jutott ebbe a felemelt és felemelő állapotba Bartimeus?

A válasz az Igéből egyértelmű: Ott volt Jézus a hatalmával, aki meggyógyította Bartimeust, és neki pedig volt hite, ami Jézushoz elsegítette, Hozzá kapcsolta őt! Bartimeus hite így lehetett gyógyító hitté! Az út mellől így került fel az útra.

A hit és a gyógyulás összefüggésére jó példaként szolgálnak a híres placebo kísérletek. A placebo hatóanyag nélküli orvosság. Arra használják, hogy a valódi gyógyszerek hatását lemérjék. Az egyik betegcsoportot valódi gyógyszerrel kezelték, a másikat pedig placeboval. Megdöbbentő volt, amikor először rájöttek: a hatóanyag nélküli is legtöbb esetben hasonló gyógyhatást váltott ki! Ma is vizsgálják a placebo-hatást, amivel tudományosan igazolható, hogy a remény, a hit, a gyógyulni akarás önmagában is képes előidézni a szervezetben biokémiai változásokat! A hitnek gyógyító ereje van.

Valóban csodálatos a hitben rejlő erő, és hogy micsoda ereje van a gyógyulni akarásnak, a reménységnek! – Egy dologra azonban nagyon vigyázzunk: Bartimeus soha nem tudja meggyógyítani önmagát! Ha nincs ott Jézus a maga hatalmával, akkor helyzete reménytelen volna! Mert reménysége csak csapongana, de nem volna kiben megkapaszkodni, aki valódi erőt képvisel minden emberi hiánnyal, betegséggel, vaksággal, tehetetlenséggel szemben! – Bartimeus hite ahhoz kell, hogy odajusson Jézushoz, és hogy Benne minden erővel megkapaszkodjon!

Mit tesz a hite Bartimeussal? Az akadály-mentesítésben segíti! „Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! (48. v.) Majd kicsit később: „ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz” (50. v.).

Úgy tűnik számunkra, hogy a sok ép-szemű között ez a vak az egyetlen, aki igazán „lát”. Nagyon érdekes, ahogy Márk leírja: segítség nélkül megy oda Jézushoz. Nincs szó arról, hogy a tömegben hogyan találta meg. Nyilván nincsenek információs táblácskák, amin a vakoknak szánt Braille-írásról elolvashatná, merre kell mennie. Hite azonban akadálymentessé teszi Jézushoz való eljutását. Olyannyira, hogy ledobta még a felsőruháját is, hogy ne akadályozza a gyorsabb mozgásban!

Egészen megdöbbentő, hogy azok az emberek, akik Jézussal együtt mentek, nemhogy nem segítették, hanem inkább akadályozták Bartimeust! Rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott.

Azt mondták neki, hogy maradjon csöndben! Csak nem képzeled, hogy a Mester pont veled foglalkozik…! A te bajod, a te dolgod. Ne kiabálj itt Jézus után, mert neki sokkal fontosabb dolga van nálad!

Igen, ma is vannak ilyen hangok. Előfordul, hogy külső hangok, emberek akarnak csendre inteni minket, de olyan is van, amikor belülről, saját kicsinyhitűségünkből szól ez a hang. Ne beszélj a hitedről, mert az csak rád tartozik. „A bajod és a hited is magánügy.” Maradj csöndben, húzódj vissza a templomba, ott ápolgasd hitedet. Örülj, hogy ha keresztyén vagy, és végezd a dolgodat, de ne légy hangos, és ne beszélj a hitedről…!

Ha Bartimeus engedett volna ezeknek a hangoknak, akkor ott maradt volna az út mellett. Nem változott volna az élete, maradt volna a félretett állapotban, lenézettségben, kiszolgáltatva mások alamizsnáinak! „Ő azonban annál inkább kiáltozott”! A hite ezen az akadályon is átsegítette.

Bartimeus példája óriási biztatás nekünk is. Ha az út mellől az útra akarunk kerülni, vagyis célirányba, tudva és látva, hogy merre tart az életünk; útra, ami vezet valahová, akkor tanuljunk tőle! Adjunk hangot a hitünknek! Ne hallgassunk azokra, akik csöndre intenek, adjunk hangot hitünknek, szólítsuk meg Jézust!

Nemrég jelent meg a Dunántúli Református Egyházkerület gondozásában egy új ifjúsági énekeskönyv. A címe: Adj Zengő Éneket. Mozaikszava: „AZÉ”, mert szerkesztői emlékeztetni akartak a Római levél híres igéjére: „Nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Rm 9,16). Mi mindnyájan „AZÉ” a könyörülő Istené vagyunk, akinek énekelünk, akinek énekünkkel, imádságunkkal meg tudunk nyílni.

Igen: akár énekkel, akár imádsággal, – adjunk hangot a hitünknek! Bartimeusnak egyetlen fegyvere és esélye a Jézushoz való eljutásra a kiáltozás volt: az egyre hangosabb kiáltozás, amit nem volt hajlandó abbahagyni. Adjunk hangot mi is a hitünknek, adjunk zengő éneket, minden módon keressük az utat Jézushoz! Erre kapjuk ezt a böjti időszakot. Lehetőség ez nekünk is, hogy Bartimeushoz hasonlóan csatlakozzunk Jézus útjához. Lehetőség a tisztulásra, lehetőség a gyógyulásra.

Segítsen minket Isten, hogy Bartimeus példáját kövessük, és hitünk ilyen akadálymentesítő hit, a célját elérő, a Jézus útjára rálépő hit lehessen.

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, melyet örökségül választott.”

(Zsoltárok könyve 33,12)

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára