Üdvözített nép

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnap
Dátum: 
2016. október 16. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
1Pt 2,9-10
Audio: 

Olvasmány: János evangéliuma 1,19-44
Alapige: 1 Péter 2,9-10

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtar-tásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; Akik hajdan nem nép [voltatok], most pedig Isten népe [vagytok]; akik nem kegyelmezettek [voltatok], most pedig kegyelmezettek [vagytok].”

Isten mindent az Ő igéjén keresztül cselekszik! Soha nem cselekszik másként, nem kedvel, és nem szenvedhet más utat. Ezért a legbölcsebb, hogy ezt magadra nézve is kötelezőnek tartod!

Ő mondja neked, hogy választott nemzettség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok. Pap-király, szent nemzet, megtartásra való nép vagy! És ez a pont az, ahol beindulnak a bűnbeesett ősapánktól megörökölt reflexeink, és szembemegyünk a hozzánk szóló igében feltárulkozó igazsággal, és természetesen magával az Úrral is. Besötétedünk, és azt mondjuk, hogy nem vagyok papkirály, nem vagyok szent, nem vagyok se nép, sem pedig szent nemzet. Nos!

Amikor Isten Ábrahámnak mondta szinte ugyanezeket a szavakat, noha ő is csupa egymaga volt, még sem vitatkozott az Úrral, hanem hitt neki, és hite igazságul tulajdoníttatott neki. Az örökkévalósághoz képest szinte azonnal, az elhívástól körül belül harminc évre rá bekövetkezett, azaz valóra vált az Isten hittel befogadott igéje, megszületett az ígéret fia, Izsák.

Mit kezdek tehát azzal, hogy Isten ma azt mondja nekem, hogy te pap-király vagy, szent nemzet és üdvözített nép? Mit kezdek azzal, hogy Krisztus konkrét feladattal bíz meg? Azért teremtettelek, azért váltottalak meg, és azért üdvözítettelek, - mondja, hogy Annak hatalmas, fenséges és dicsőséges dolgait hirdesd, aki a sötétségedből az ő csodálatos világosságára hívott el téged. Erre te mit mondasz?

„Nem Te teremtettél! Te engem nem váltottál meg? Te engem nem üdvözítettél! Te engem nem hívtál ki a sötétségemből!” Valóban így gondolod? Mert ha igen, akkor ne légy nyámnyila, gyáva, jöjj a napvilágra és mond a Jézus Krisztus szemébe, hogy „Te nem tettél semmit értem, éppen ezért nem fogom hirdetni a te dolgaidat!”

Mi tehát ez az ostoba öntelt kivagyiság, ami által engedetlen leszel Isten iránt? A Laodiceai gyülekezetnek a meggazdagodásában gyökerezett az ostobasága. Így ír erről a jelenések könyve:

„Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire; de nem tudod, hogy te vagy a nyomorult, a szánalmas és a szegény, a vak és a mezítelen: tanácsolom neked, végy tőlem tűzben izzított aranyat, hogy meggazdagodj, és fehér ruhát, hogy felöltözz, és ne lássék szégyenletes mezítelenséged; és végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss.

Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg! Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.

Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!”

De így van mindenki mással is. Sokféleképpen lehetünk gazdagok, nemcsak pénz tekintetében. Van, akit a szegénységének tudata tölt be teljesen, ahhoz hasonlóan, ahogy mást a gazdagságának tudata. Csak az olyan ember nem enged Jézusnak, akinek több pénze, java, hatalma, tudománya, jósága, tisztessége, alázatossága és szentsége van, mint magának a megdicsőült Krisztusnak, akié minden hatalom mennyen és földön. Mi az a verseny, amiben magad mögött hagyod még magát Jézus Krisztust is? Halld inkább!

„Íme az ajtód előtt állok és zörgetek; ha most meghallod az én szómat és megnyitod az ajtódat, bemegyek hozzád és veled vacsorálok, te pedig én velem!”

Ha engem kérdezel, én ott akarok lenni ezen a vacsora randin! De pontosan így döntött egykor János evangélista és András is. János soha nem felejtette el azt a Jézussal eltöltött estét, amelyen a Jézus vendégei voltak.

Egyetlen vacsora Jézussal és megtudták, hogy Jézus a Messiás, a világ üdvözítője. Másnap megvallották hitüket András testvérének a halász Simonnak, a későbbi Péter apostolnak, aki ezt a levelet írta. Jó tanítvány volt ez a Péter! Saját tapasztalatból tudta, hogy milyen az, amikor szembeszegül Krisztusnak és lázadva tiltakozik ellene.

Mikor a kereszthalálát és feltámadását jövendölő Jézust félrevonja és feddeni kezdi: „Isten mentsen, Uram, ez nem történhetik meg veled!” Egyértelmű az Úr kemény válasza: „Távozz tőlem Sátán, kísértesz engem, mert nem Isten akaratára ügyelsz, hanem az emberekére!”

Gondold csak el, könnyű volt-e neki halászként elhinni, hogy apostol lesz, a jeruzsálemi egyház vezetője, kinek bizonyságtételét három ezer szent ember, az asszonyaik és gyermekeik fogják követni? Nem hinném. Halászként aligha el tudta volna képzelni, hogy mivé fogja tenni őt az Isten igéje.

Mégis megtörtént, miután azon a húsvét utáni reggelen a Feltámadott félrevonta őt: „Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat!

Ma pedig Péteren keresztül halljuk Krisztust, azt tudni illik, hogy pap-királyok, szent nép, és üdvözített szent nemzet vagyunk, és azt is halljuk, hogy Annak hatalmas dolgait kell hirdetnünk, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el minket. Vitatkozhatunk Krisztussal, de nem érdemes! Inkább higgyünk, ámuljunk és imádjunk Őt! Ebben gyakorlom magam, hogy Krisztus legyen igaz minden beszédében, ítéletében és cselekedetében! 

Ahogy a zsoltáros is mondja: „Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassak utaidra!” Ámen.

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé.”

(2 Korinthus 5,10)

Igehirdetések

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára