Összetört szív

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 11. vasárnap
Dátum: 
2015. augusztus 16. 10:30
Alapige: 
Zsolt 34,19
Audio: 

Olvasmány: Lukács evangéliuma 18,9-14
Alapige: Zsoltárok könyve 34,19

"Közel van az Úr a megtört szívűekhez."

A modern üzleti életben gyakran használatos kifejezések a management és marketing. Lényegében a jó és sikeres üzletvitel tudományai ezek. Jól tudni kezelni és eladni valamit. De ma sokszor használják ezeket a fogalmakat nem csak üzletre, árura, hanem emberekre, életekre is: ön-menedzselés, ön-marketing. Bizony nagy tudomány jól tudni „eladni” magunkat!

Gondolhatunk itt állásinterjúkra, mikor ezen múlik, megkapjuk-e a munkát vagy sem. Beszélgetésre a főnökkel, mikor ezen múlik előléptetés vagy fizetésemelés. Iskolai felelésre, mikor az osztályzat múlik azon, hogy tudom előadni, amit tudok. De a hétköznapi életben is jelen van ez, hiszen kisebb-nagyobb közösségeinkben mind elismerésre, értékelésre vágyunk.

E tudományok szakemberei szerint nem arról van itt szó, hogy hazudozni kell, hiszen előbb-utóbb úgy is kiderül, mit tudunk ténylegesen. Hanem meg kell tudni fogalmazni, mutatni az értékeinket, tehetségünket, jó tulajdonságainkat. Hogy nincs velünk különösebb probléma – míg mások talán „zűrösebbek”. Hogy mi minden nem szól ellenünk, és mi minden szól mellettünk. Így menedzseli, marketingeli magát a példázatbeli vámszedő is Istennél. Az életben így lehet „közel kerülni a tűzhöz”…

„Közel” – ez a szó nagyon fontos a mai alapigénkben is!

De nézzük előbb ezt a bibliaolvasó, igehallgató közösségben nagyon is ismert példázatot! Ahogy hallgatni kezdtük, már biztosan tudtuk volna folytatni is. Szinte megszokott. Annyira, hogy fel sem merül bennünk, hogy mikor Jézus annak idején elmondta, egyenesen botrányos volt! Akik először hallgatták, azokat megdöbbentette és megrendítette!

Mi már önkéntelenül is, homlokegyenest másképp hallgatjuk, olvassuk. Köszönhető ez általánosító skatulyázásunknak, merthogy az evangéliumokban már annyiszor találkoztunk farizeusokkal és vámszedőkkel. Megszoktuk, hogy a farizeusok öntelt, képmutató alakok, akikkel Jézus mindig veszekszik, és akik utálják őt. S hogy a vámszedők milyen jó fejek, Jézus követőivé lesznek, hiszen az volt Lévi-Máté is, aki tanítvány, sőt evangélista lett, meg Zákeus is, aki lejött a fügefáról és megtért.

Fel sem tudjuk fogni az akkori első hallgatóság döbbenetét. Ami úgyszintén általánosító skatulyázásból fakadt. Ha azt hallották: farizeus, azt gondolták: „szent ember”! Olyan, aki komolyan veszi Isten akaratát, törvényét, komolyan igyekszik aszerint élni, ezért áldozatokat is hozni. Ahogy halljuk a példázatbeli imádságban is, tizedet fizettek minden jövedelmükből (gondoljunk bele, nekünk ez mit jelentene), sokat böjtöltek.

Ha pedig azt hallották: vámszedő – a gyomruk fordult fel! Undorító alakok, akik pénzért, a rómaiaktól kapott jövedelemért, elárulják a népüket, hitüket. Csak az anyagiak számítanak, mohóságukban kizsigerelik a saját fajtájukat. Az ilyenekre mondjuk, hogy „még az anyját is eladná”! És akkor ennek igazat ad Isten, a „szent embernek” pedig nem?!?

Ezzel az – így vagy úgy – általánosító skatulyázással az a baj, hogy nehézzé teszi igazán megérteni Jézus üzenetét. Engedni, hogy személyesen szólítson meg, hogy én benne legyek a történetben!

Merthogy az Ige nemet mond mind a vallásos teljesítménykényszerre: ha betöltök minden törvényt, sőt, túlteljesítek, akkor megfelelhetek az Úrnak; de nemet mond a mindent az Istenre hagyó tétlenségre és megalkuvásra is, hogy Ő úgyis megbocsát.

Az Ige lényegi üzenetét legjobban talán a felolvasott zsoltárvers fogalmazza meg: „Közel van az Úr – a megtört szívűekhez!” Isten közel vagy távol? Ez az üdvösség vagy kárhozat! Ez hitünknek lényegi kérdése! Az emberszív legbensőbb kérdése.

Az Istenhez való „közelség” nem fakadhat másból, mint a Tőle való „távolság” felismeréséből – emberi részről.

Lehetünk farizeusok vagy vámszedők, egyszerű halászok vagy művelt írástudók… A példázat csupán arra világít rá, hogy a vámszedőnek valamivel könnyebb ez a felismerés, mint a farizeusnak. Mert a távolságot nem méterek vagy kilométerek jelentik, hanem az, hogy van-e, ami elválaszt!

Így van ez az emberi kapcsolatainkban is. Van, akitől messze élünk, talán csak telefonon beszélünk nagy ritkán, de amint a hangját meghalljuk, ott van a szívünkben, közel. És vannak szeretteink, akik közel vannak a mindennapokban, sokat teszünk is egymásért, sokat vállalunk értük, s mégis ott van a mélyben egy láthatatlan fal, a megbántottság, meg nem értés, ki nem mondott elvárások, sérelmek fala. Nyitva van-e a szív?

Ez az, ami Istentől is elválaszthat: a kemény, zárt, önmagával teli szív. Ez maga a bűn. Ez a fal. Az, ami zárva tart Isten előtt.

Ami lehet vámszedői fal: Nem érdekel annyira az Isten, vallás, más érdekel, anyagiak, élvezetek, érvényesülés fontosabb. Mással foglalkozom, másnak szentelem az időm, másra figyelek, mikor döntök. (Ezt a falat talán tényleg kicsit könnyebb felismerni olyannak, mint ami nyilvánvalóan elválaszt Istentől.)

De lehet ez farizeusi fal is: Jó vagyok Istennek így, ahogy vagyok. (Testvérek, nem lehetünk jók!!! Esendő emberségünkben az Ő tiszta tökéletességéhez nem lehetünk jók!) Lehet falam az, hogy velem minden rendben van. Én figyelek az Úr törvényére – nem úgy, mint mások, ugyebár. Támogatom az egyházam, áldozatokat vállalok – nem is megy úgy, mint más lelkiismeretleneknek-törekvőknek. Jó hívő vagyok, jó szülő, jó társ, jó munkaerő… És milyen jó fej vagyok, hogy időnként még hálát is adok Istennek magamért!

Tehát tulajdonképpen: nincs szükségem szüntelenül Isten bűnbocsátó, könyörülő irgalmára! Nem gyenge és bűnöket hordozó lélek vagyok! Nem tudok „kárnak és szemétnek” (Isten mérlegén üdvösségemre, az Ő közelségére nézve semmit érőnek) ítélni mindent, ahogy Pál.

Feszül az ilyen szív, büszkén-fényesen mosolyog. Nincs összetörve, miért is lenne? Na, ez a nehéz. Innen igazán Isten közelségébe, mindenben ráhagyatkozó hitre, az Ő bűnbocsátó szeretetébe jutni.

De az Úr segíthet: néha összetör. Mert szeret. Mert ránk akar kiáltani: Vedd észre, ismerd fel! Valami nincs rendben! Szeretne közel jönni. Ahogy Jézus mondja: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek.”

De kérhetjük mi is: Jöjj, és törd össze a falamat, világíts be a mélységeimbe, hiányaimba, bűneimbe! Leplezd le és bontsd le, ami elválaszt és mérgez, hogy megtisztíthass és meggyógyíthass!

Ebben a példázatban alig van mozgás. Ketten felmennek a templomba. Megállnak, az egyik elől, a másik hátul. Imádkoznak. De van egy erős mozdulat: ahogy a vámszedő veri a mellét, töri a szívét Isten előtt.

„Megaláztatik – felmagasztaltatik” ezt jelentik: az egyik közel tudta magát, és bezárva, Isten nélkül, távol maradt; a másik összetört, és közel = bele került Isten irgalmas szeretetébe. Mi hogyan megyünk ma haza?

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

3 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

"Egymás terhét hordozzátok,  és így töltsétek be Krisztus törvényét."

(Galata 6,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kitisztítása és rendezése folyamatban van, a munkálatok eddigi költsége mintegy 700.000 forint. Továbbra is célunk a temető teljes körbekerítése. Elsőként a Soós-hegy felőli szakaszt szeretnénk elkészíteni a Partfő utcai gazdasági bejárattól a magaspartig. A kerítésre adománygyűjtést hirdetünk, aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden segítséget!
• Július 4. szombatra a református temető rendezéséért takarítást szerveztünk – közösségi összefogással. Nagyon szépen köszönjük mindazoknak a munkáját, akik a hulladékfa összegyűjtésében, szemétszedésben, csihatag irtásban vagy bármi másban segítettek! Köszönetünk jeleként szeretettel hívjuk a segítőket jövő szombaton, 11-én 14 órakor egy közös bográcsozásra a Gyülekezeti Házhoz.
• Július 3-án pénteken évzáró tanulmányi kirándulásra mentünk Pápára a konfirmandus fiatalokkal. A járvány miatt májusban elmaradt konfirmáció helyett július utolsó vasárnapján, 26-án lesz a fiataljaink ünnepélyes fogadalomtétele!
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára