Legyőzött sötétség

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 8. vasárnap
Dátum: 
2015. július 26. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
2Móz 10,22-23
Audio: 

Olvasmány: 2 Mózes 10,20-29
Alapige: 2 Mózes 10,22-23

"... és sűrű sötétség támadt egész Egyiptomban három napig. Az emberek nem látták egymást, és három napig senki sem tudott kimozdulni a helyéről. De ahol Izráel fiai laktak, mindenütt világos volt."

Biztosan sokan láttak már fény-térképet. Ezek nagy magasságból, műholdakról készített éjszakai fényképfelvételek, amiken kizárólag a földi fényforrások láthatók, minden más sötétben marad. Láttam egy rendkívül részletgazdag fény-térképet, amit a NASA műholdjai készítettek, és az egész földet ábrázolja. Gyönyörű látvány: A városok mint kisebb-nagyobb csillagok ragyognak, a fényfüzérekből kirajzolódnak a tengerpartok, kontinensek. Magyarországon nem csak Budapest és a nagyobb városok, hanem a Balaton-part is jól kivehető. Láthatók vagyunk a világűrből.

Elképzeltem, hogy a mai ószövetségi igénk alapján az akkori Egyiptom fény-térképét is könnyedén el lehetne készíteni. Mindenütt sötétség van, de ahol Isten népéhez tartozók élnek, az ő házaik megannyi csillagként ragyognának a sötétben.

A tíz csapás egy szörnyű büntetés-sorozat volt Egyiptomra és a fáraóra, mellyel Isten népe szabadítását készítette elő. A sötétség a kilencedik volt a sorban. Az első néhányat Egyiptom mágusai is utánozni tudták, de a későbbieket már nem. A csapások egyre súlyosabbak voltak. A dögvészhez vagy sáskajáráshoz képest – mai szemmel nézve – a sötétség talán nem is tűnik olyan ijesztőnek. Megszoktuk, ha elmegy este az áram, legfeljebb gyertyát gyújtunk, hogy lássunk valamit, de aztán hamarosan visszakapcsolják az áramot. Csakhogy ez a sötétség nem ilyen volt!

Mi is a sötétség? A fény teljes hiánya. Márpedig fény nélkül nincsen élet. Napfény nélkül elpusztulnánk, megfagynánk. A sötétség tehát pusztulást, halált jelent.

A Biblia lelki értelemben is így használja ezt a kifejezést. Amikor a próféták sötétségről írnak, Isten ítéletére, haragjára figyelmeztetnek. Lelki értelemben ott van sötétség, ahol Isten fénye nem világíthat! Ott van sötétség, ahol az emberek elfordulnak Istentől, Igéje, útmutatása ellen tesznek. A sötétség Isten ellenségének, a gonosznak a hatalmát jelzi, amit mindig pusztulás, halál kísér.

Ezek alapján Egyiptom lelki fénytérképe így rajzolódik ki előttünk: „Sűrű sötétség támadt három napig, az emberek nem látták egymást” – mert Isten ítélete alatt voltak, mert hamarosan gyászba borul egész Egyiptom. „… De ahol Izráel fiai laktak, mindenütt világos volt” – mert ők Istenéi, mert az Úr maga van velük. Mert Isten már készíti számukra a szabadulást!

János evangéliuma úgy írja le Jézus eljövetelét, emberré születését, hogy a világosság érkezett el a sötétség uralmába, és hozott új életet, reménységet. De az evangélium azt is hozzáteszi, hogy nekünk feladatunk van ezzel a világossággal kapcsolatban: Mégpedig a „befogadás”! Mert Jézus nem olyan fény, aki akaratunk ellenére is belénk hatol, nem világít keresztül agresszív módon; hanem Ő megvárja a mi „igen”-ünket, mellyel befogadjuk Őt! Megvárja, hogy kinyitjuk magunkat Előtte, és beengedjük. Figyeljünk csak az evangélium szavaira:

„A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében.” (János 1,5.10-12)

Hát így lehet felkerülni Isten lelki fény-térképére, a megváltottak körébe. Ahol az Úrhoz tartozók élnek, ott világosság van – mondja az ige. Egyiptomban is úgy volt, és ma is így van. Akik befogadták Őt, akik hisznek az Ő nevében, hozzá tartoznak, – azok ott ragyognak ezen a lelki térképen, mint csillagok az égen.

Szörnyű lehetett az a háromnapos egyiptomi sötétség. Az igében „tapintható” sűrűségű sötétségről hallottunk, amikor az emberek nem látták egymást. A sötétség bezárta, tehetetlenségbe taszította őket, elvágta kapcsolataikat, bent gubbasztottak házaikban.

Talán mi is sokszor tapasztaljuk hasonlónak egy-egy élethelyzetünket. Amikor minden és mindenki összeesküszik ellenünk, amikor úgy érezzük magunkat, mintha valami sűrű masszába ragadnának lábaink, és nem tudunk menekülni. A sötétség lelkileg bénító és félelmetes tud lenni. Veszteségeink, betegségeink, csalódásaink sűrű hálóba tudnak gabalyítani minket. A sötétség elveszi reménységünket, és előbb-utóbb elpusztítana.

Egyiptom háromnapos sötétségéről egy másik, egy háromórás sötétség jutott eszembe. Ebben a sötétségben ott állt Jézus keresztje, és új reménységet adott, hiszen megtörte a sötétség hatalmát! Azzal törte meg, hogy elhordozta a legmélyebb, legsűrűbb sötétséget: az Istentől, az ő Atyjától való elhagyattatást. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ennél nincsen lejjebb és nincsen sötétebb.

Ez az iszonyatos sötét ütközik ki a látható világban is: Lukács evangélista leírja, hogy Jézus halálának pillanatában sötétség lett három óráig. Majd pedig a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. Ez a két esemény együtt mutatja be nekünk a sötétség átkának végét. A templom kárpitja az emberek elől takarta el a Szentek Szentjét. Ez hasadt ketté, szabaddá téve így az utat. Jézus halálával szabad lett az út Istenhez, az Életre.

„Akik befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében.”

Mi, akik Hozzá tartozunk, akik az Ő világosságát megismertük, jól tudjuk: Jézus ma is utat mutat. Ő ma is szól hozzánk, tanácsot ad, vezet bennünket. Ő olyan Fényforrás, akit nem lehet elhomályosítani. Ezt mondja nekünk: „Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8,12).

Az Ige fényében így vethetünk számot a sötétjeinkkel, bűneinkkel, engedetlenségünkkel, amik gúzsba kötnek, tehetetlenné tesznek, ahogy az egyiptomiakkal is történt. Jézus fényében azonban megtisztulhatunk, mert Ő a sötétség átkát megtörte, szabaddá tette az utat az Életre.

Vigyük hát magunkkal ezt az igét, mint bátorítást, biztatást az Úrtól: „De ahol Izráel fiai laknak”, mindenütt világos van!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé."

(2 Korinthus 5,10/a)

Igehirdetések

2018.11.18.
Zsid 6,13-15.18-19
2018.11.11.
1 Pt 2,13a; Ef levél 5,21
2018.11.04.
4Móz 23,23; 24,9
2018.10.28.
Mt 26,27-29
2018.10.21.
4Móz 13,1-2.25.32-33; 14,6-10

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 16 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban
• Gyülekezeti Énekóra vasárnap 17.30 órakor

Egyházkerületi Felsős Hittanos Találkozó lesz november 24-én, szombaton Balatonfüreden, melyen egy kis csapattal mi is részt veszünk. Hordozzuk imádságban az alkalmat!
Dunántúli Református Lap előfizetés: Aki a következő évre kéri a lapot, kérjük jelezze az íven, az előfizetési díj a 4 számra 1.000 Ft.
• A november 4-i gondnokválasztó közgyűlés egybehangzó döntése értelmében gyülekezetünk új gondnoka Bollók Gyula. Köszönjük neki a szolgálat felvállalását, és Urunktól kérünk erőt és áldást életére! – Sipos Károlyné eddigi gondnokunknak Isten iránti hálával köszönjük hűséges szolgálatát, gyülekezetért végzett sok-sok munkáját!
• Sipos Jánosné (Németh Katalin) testvérünk életének 89. évében elhunyt. Hamvai felett a reménység Igéi szóltak november 16-án, pénteken 13 órakor. Isten vigasztaló kegyelme legyen gyászoló szeretteivel!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára