Ő hű marad

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap
Dátum: 
2015. szeptember 13. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
2Tim 2,11-13
Audio: 

Olvasmány: 1 Királyok 11,1-14
Alapige: 2 Timóteus 2,11-13

"Igaz beszéd ez:
Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is.
Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is.
Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.
Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja."

Ahogy egymás után végigolvassuk ezeket a mondatokat, az utolsóban egy törést érzékelhetünk. Mindegyik mondatban érthetőek és logikusak az összefüggések, de ebben az utolsóban nem. Emberi logikával mi valahogy így fejeznénk be a sormintát: Ha megtagadjuk, ő is. Ha hűtlenek vagyunk, ő is. Ez lenne logikus. Isten azonban nem a mi emberi logikánkat követi. A mi gondolataink nem az Ő gondolatai. Nem a mi sémáinkat alkalmazza abban, ahogy rólunk gondolkodik, velünk bánik.

Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket. Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad. A mi logikánk szerint itt valami ellentmondás van. Isten felől nézve azonban nincsen.

Éppen a mai ószövetségi igénk szép hátteret ad ennek az igének. Segít megérteni valamit abból, hogyan gondolkodik rólunk Isten.

Bibliaolvasó Kalauzunk szerint már egy ideje követjük Salamon király történetét, és most döbbenten halljuk, milyen csúfosan fejeződik be a szépen indult történet. Salamon Istentől kapott különleges bölcsességet, bölcs mondásainak gyűjteménye itt van a Szentírásban. Emellett gazdagságot és hatalmat is adott neki Isten, ő pedig ezeket nem a maga dicsőségére használta fel. Ő építette fel az első maradandó templomot Jeruzsálem közepén. Isten szerinti bölcsességgel és Isten útmutatásaira figyelve kormányozta az országot.

Élete végén azonban nagyon elrontott valamit. A környező pogány népek közül hozatott magának feleségeket, és nekik engedve maga is bálványisteneket kezdett tisztelni. „Szívét vénségére más istenekhez hajlították feleségei.” Egészen megdöbbentő: az a Salamon, aki felépítette az Úr templomát, Jeruzsálemtől nem messze pogány isteneknek is áldozóhalmokat építtetett. El is hangzik fölötte Isten ítélete: Ketté fog szakadni az ország.

Nézzük mindezt az újszövetségi igénk szemüvegén át! „Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.” A bűnnek büntetése van. Ha Salamon elfordul az Úrtól, akkor ő nem segíti az uralkodásában, ellenségeket támaszt neki, és háborúk nehezítik életét.

Ám ennek ellenére is igaz a másik ige: „Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad.” Isten nem hagyja el népét, tekintettel van a Dáviddal kötött szövetségére. Az elszakadó tíz törzs királyával, Jeroboámmal is szövetséget köt majd.

Ez a két mondat tehát csak látszólag ellentmondás, valójában Isten egyetlen igazságának két oldalát mutatja be: Egyik Isten jogos haragjáról, bűn miatti büntetéséről tanít, a másik pedig örök kegyelméről, hűségéről. Ezt a kettős igazságot mindig saját bőrén érezte Isten népe.

„Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.” Az Istentől való elszakadásunknak súlyosak a következményei. Az első emberpár engedetlensége után hangzik először Isten ítélete: „fájdalommal szülöd gyermekedet; átkozott a föld miattad; fáradsággal élsz belőle; arcod verejtékével eszed a kenyeret”. Vagyis az életed fenntartása szenvedéssel fog járni.

A bűn miatti szenvedés, az Istentől elfordult állapotunk fájdalmai sokféle módon jelenhetnek meg az életben. Tényleges testi fájdalmakban, betegségekben, és lelki fájdalmakban, sérülésekben, amiket egymásnak okozunk. Tetten érhető abban a sokféle gonoszságban, amik velünk, és általunk is történnek. Közösségeink betegségei, erőtlenségei is végső módon oda vezethetők vissza, hogy elfordultunk Urunktól, nem az Ő iránymutatása szerint élünk. Az Európa szívébe irányuló népvándorlás is tekinthető egy ítéletes jelnek. Az egykor keresztyén Európa nem tartja fontosnak saját korábbi értékeit, eldobja hitét, és letérdel az iszlám előtt.

„Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.” Rettenetes belegondolni ennek mélységeibe. Mi mindennel jár életünkben az, ha Isten nem adja áldását, ha megvonja támogatását, megtagad, nemet mond a dolgainkra.

Igen. De mindezek ellenére is igaz az ige másik igazsága! „Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad.” Bűneink miatt Isten nemet mond dolgainkra, de nem mond nemet az életünkre!

Emberi módon mi szeretünk méricskélni: Vajon Istennek az ítélete erősebb, vagy a kegyelme? Ezt a kérdést boncolgatja Pál apostol is a Római levél 5. részében. Mi a bűn következménye, és mit jelent ehhez képest Isten kegyelme? Melyik hatása erősebb, melyik a nagyobb? Az apostol végül egyértelmű választ ad: A kegyelem nagyobb. „Ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem.”

„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad.” Mert Isten nagyobb a mi szívünknél, és legvégül nem bűneink szerint bánik velünk. Sokszor kongattak már vészharangot az egyház, a gyülekezetek fölött. Nem is olyan rég volt, hogy bizonyos térképeken a templomot úgy jelölték: „megszűnőben lévő közintézmény”. Nem úgy történt! Isten hűségének egyik legszebb jele mi vagyunk, itt, a Vele való találkozás helyszínén. Összegyűjt, mert szeret, szól hozzánk, vezet minket. A saját életünkben is hányszor tapasztaltuk már meg, hogy Isten kézen fogott minket, segített, erőt adott, felemelt, átsegített nehéz életszakaszokon. Felsorolni sem tudjuk a sok példát, amiken keresztül kézzel fogható módon éreztük hűségét.

„Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad.”

És miért tesz így Isten? Miért nem logikus, miért nem bűneink szerint bánik velünk? A válasz itt van a folytatásban: „mert önmagát meg nem tagadhatja.” Vagyis önmagával kerülne ellentmondásba, ez pedig nem történhet meg. Hűtlenségünk ellenére ő hű marad, mert ez következik lényéből. Mert Isten szeretet. Bünteti a bűnt, de szereti a bűnös embert. Azért küldte el egyszülött Fiát, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.

Vigyük magunkkal, és gondoljuk tovább saját életünkre nézve az Ige igazságának mindkét oldalát! Vannak-e életünknek olyan pontjai, amikben Isten büntetését érezzük, mert eltávolodtunk Tőle? Ha igen, akkor tegyük ezeket alázattal és bűnbánattal Urunk elé! És látjuk-e életünkben azokat a jeleket, amik az Ő szeretetét éreztetik velünk? Ha igen, akkor ne szűnjünk meg naponta hálát adni ezekért!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé.”

(2 Korinthus 5,10)

Igehirdetések

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára