Újjászül minket

Alkalom: 
Quasimodogeniti - Húsvét utáni 1. vasárnap
Dátum: 
2014. április 27. 10:30
Alapige: 
1Pét 1,3
Audio: 

Olvasmány: Ézsaiás könyve 40,9-11.27-31
Alapige: Péter 1. levele 1,3

"Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre."

A próféta, a zsoltár és az újszövetségi ige is megújulásról beszél. Az „új” fogalmát a hétköznapi életben többnyire pozitív értelemben használjuk. Még akkor is, ha néha nosztalgiázunk, hogy bezzeg régen mennyi minden jobb volt. Még akkor is, ha kedves emlékeket őrzünk a múltból, régi élményeket, találkozásokat. Még akkor is, ha hagyományos, réginek mondott értékeket – akár magyarságunkra, akár egyházunkra nézve – fontosnak és megőrzendőnek tartunk.

Mégis, a mindennapi életben szükségünk van új dolgokra a régi, elhasznált, megkopott, elromlott helyett. Kellenek az új lehetőségek, mikor betemetnek minket az életkörülményink, helyzeteink. Szükségünk van új belső erőkre, az elfogyott, kimerült helyett.

Néha egészen egyszerűen megtapasztalhatjuk a megújító élményt, mikor egy kádnyi forró fürdő vagy pihetető hétvége fizikai felfrissülést hoz, mikor egy lelkesítő élmény, olvasmány, találkozás lelki-szellemi feltöltődést ad. Mondjuk is ilyenkor jóleső sóhajjal: Mintha kicseréltek volna!

Valóban kellenek és jók ezek, de csak ideig-óráig. Mert minden új idővel régi lesz. Az autó, a háztartási gépek, ruhaneműk, sorolhatnánk… mind elhasználódnak, elromlanak újra, s ugyanígy megkophatnak és kiüresedhetnek kapcsolatok, élmények. Ez ennek a múlandó világunknak, megromlott emberi természetünknek és valóságunknak törvényszerűsége.

Olyan igazság, amellyel a mai ember nehezen néz szembe, próbál tudomást sem venni róla, vagy éppen nagyon is küzdeni ellene.

A mai modern emberiség az örök új bűvöletében él.

A fogyasztói társadalom reklámjai mind ezt sugallják: Vásárolj újat és még újabbat! Meg se várd, míg elromlik, ne bíbelődj vele, válts egy jobbra! Nincs öregedés, megelőzhető minden betegség! – csábítanak a drága kozmetikumok, sebészeti eljárások, csodaszerek.

Ez az élményközpontú civilizáció ezt kínálja: Ne a veszteséggel, az elmúlóval törődj, hanem ragadj meg új élményeket, akár csak virtuálisan, hiszen a fejlett technika már biztosítja a lehetőséget! Ne gondolkodj a régieken, a tegnapi hír már elavult, tudd meg a legfrissebbet, legyél képben a legtávolabbi ország eseményeiről is! – harsogja felénk a globalizált világ médiája, a híradók, az internet. Ne szenvedj elromlott kapcsolatokban, akár házasságban, családban, barátságokban, közösségekben, hanem keress újat, jobbat! – sugallja a mai erkölcsiség.

Új árucikkek, új élmények, új információk, új kapcsolatok egyre gyorsuló cseréje zajlik világunkban.

Bizony, az új iránti vágynak ebben a tengerében a mi két évezredes keresztyénségünk, több évszázados reformátusságunk, a sokszor hideg, ódon templomaival, nem tűnik éppen „korszerűnek”.

Még akkor sem, ha annak idején éppen a protestantizmus hozta el a középkori egyházba a megújulás lehetőségét. Anyanyelven olvasható Bibliát adott az emberek kezébe, ami azóta is mindig mai, érthető nyelven szólal meg közöttünk, lettek új, Istent dicsőítő énekeink, ember-közeli rendezvényeink, igényes és gyerekekre szabott hittankönyveink.

Mégis, ebben a „mindig új” bűvkörében, az általunk hordozott üzenet több évezredes, s egy örökkévaló Istenről, a „változhatatlan valóságról” szól.

Csakhogy éppen ez az evangélium üzenetének a titka és csodája: egyedül Isten örökkévaló kegyelméből van megújulás, újjászületés!

Hiába a múlandóból való megújulási kísérletek, erőlködések, ez a világ, ez a lét a halál, a végső elmúlás felé halad. Minden mentő-újító próbálkozás olyan, mint amikor a régi ruhát – mert nincsen másik! - foltozgatja valaki újra és újra, míg végül a sok folt alatt elfoszlik, szétmállik az élet.

Ezt sem gazdagság, sem kapcsolatok, sem emberi erő vagy találé-konyság nem állíthatja meg. Nem lehet így múltat eltörölni, elrontottat jóvátenni, elveszítettet visszahozni, megbocsátani és bocsánatot nyerni, megújítani erőt, hitet, reményt, bizalmat, lelkesedést – életet!

Erre csak a Mindenható és Örök Isten képes, aki Krisztusban legyőzte ezt a régit, múlandót, romlandót, beteget – a halált!

Újjászületés akkor történik, mikor az Örök belenyúl a múlandóba, a Végtelen megragadja és átformálja a végest. Ez történt meg, amikor az Ige testté lett, amikor az Egyszülött Fiúban Isten belelépett a teremtett világba, a mi valóságunkba. Ez történt meg, amikor Jézus kereszthalálra adta magát, hogy a múlandó lét legnagyobb mélységébe, a halálba is alászálljon, hogy engesztelhetetlen törvényét megtörje, és legyőzze azt.

Újjászületés akkor történik egy ember életében, mikor az Örök és Kegyelmes Istennel élő kapcsolatunk lesz. Mikor már nem földi újakkal foltozgatunk életet, élményeket keresve, kapkodva-kapaszkodva, hanem engedjük hittel, hogy Ő jöjjön közel, ragadjon meg, teremtsen újjá!

Ő adhat igazán új, tiszta lapot: régi, megkötöző erőkből szabadulást, bűnökből megbocsátást, újrakezdést. Ő adhat valóban új erőt és lelkületet, minket betöltő Szentlelket: reménységet és hitet a megfáradásainkban, bizonytalanságokban, kiábrándulásban.

Ézsaiás a babiloni fogságban sínylődő népnek kezdte hirdetni az új életnek, a szabadulásnak az Istentől kapott ígéretét, amiből ma az igét hallottuk. S olvastuk a nép kételkedő, a már nemzedékek óta tartó rabságba belefásult válaszát. Nem volt könnyű hinni az isteni újban, mikor nagyon másról szólt körülöttük a világ, a mindennapi életük

Vajon mi, a mai világban – mely folyton újat hajszol, de közben repedezik, foszlik, pusztul – tudunk-e hinni új reménnyel, Istent áldani elveszíthetetlen örömmel, amire a prófétai ige ígérete is biztat:

„Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr?
Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el.
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkivásóbbak is megbotlanak.
De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok.
Futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el!”

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

9 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

A hét igéje:

"Egymás terhét hordozzátok,  és így töltsétek be Krisztus törvényét."

(Galata 6,2)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban
Istentisztelet Kenesén vasárnap de. fél 11-kor a Templomban

• A református temető kitisztítása és rendezése folyamatban van, a munkálatok eddigi költsége mintegy 700.000 forint. Továbbra is célunk a temető teljes körbekerítése. Elsőként a Soós-hegy felőli szakaszt szeretnénk elkészíteni a Partfő utcai gazdasági bejárattól a magaspartig. A kerítésre adománygyűjtést hirdetünk, aki ezt a célt szívesen támogatná, adományát eljuttathatja banki utalással, készpénzes befizetéssel, vagy sárga csekken. Hálásan köszönünk minden segítséget!
• Július 4. szombatra a református temető rendezéséért takarítást szerveztünk – közösségi összefogással. Nagyon szépen köszönjük mindazoknak a munkáját, akik a hulladékfa összegyűjtésében, szemétszedésben, csihatag irtásban vagy bármi másban segítettek! Köszönetünk jeleként szeretettel hívjuk a segítőket jövő szombaton, 11-én 14 órakor egy közös bográcsozásra a Gyülekezeti Házhoz.
• Július 3-án pénteken évzáró tanulmányi kirándulásra mentünk Pápára a konfirmandus fiatalokkal. A járvány miatt májusban elmaradt konfirmáció helyett július utolsó vasárnapján, 26-án lesz a fiataljaink ünnepélyes fogadalomtétele!
• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki adományával, egyház-fenntartói járulékával támogatja Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára