Az Emberfia eljövetele

Alkalom: 
Advent 2. vasárnapja
Dátum: 
2014. december 7. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Mt 24,30-31.44
Audio: 

Olvasmány: Lukács evangéliuma 21,25-33
Alapige: Máté evangéliuma 24,30-31.44

"És meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig.
... Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!"

A mögöttünk hagyott héten, az Adventi estéken olyan adventi helyekkel, helyzetekkel foglalkoztunk, amelyekben saját élethelyzeteinkre ismerhettünk, amelyekbe megérkezik Isten. Láttuk, milyen sokféleképpen jön közel hozzánk segítségével, szabadító hatalmával. Valójában teljes életünk Isten szabadító kegyelméért kiált.

A mai igével a megkezdett sort folytatjuk. Ebben Jézus második eljöveteléről hallunk, amit az Apostoli Hitvallás így említ: „onnan jön el ítélni élőket és holtakat”.

Igen, Jézus ilyen módon is eljön, és nekünk hívő emberként adventban ezzel is foglalkoznunk kell. A téma nagyon nehéz, mert nem szívesen hallunk az ítéletről. Az is nehézzé teszi, hogy Jézus egészen különös képekkel mondja el az Emberfia eljövetelét. Beszél az egek tartóerőinek megrendüléséről, jelekről a napban és csillagokban, és hogy az Emberfia az ég felhőin érkezik, s jövetelét harsonaszó kíséri.

Jézus korában a keleti ember nagyon jól értette ezeket a képeket, a mai modern nyugati embertől viszont meglehetősen távol van. Mi igyekszünk minden precízen megmagyarázni és pontosan megérteni, de ezek a képek messze túlmutatnak önmagukon. Nem érdemes Jézus képes beszédét a maga szószerintiségében elképzelni, a képek üzenete többet ér.

Például lehet a tudomány precizitásával szólni arról, hogy miért sárgulnak ősszel a falevelek. Lehet beszélni a nedvkeringés leállásáról, meg a klorofill és a zöld szín hiányáról. De mennyivel kifejezőbb, ha egy festő kikeveri ezeket a csodaszép színeket! Vagy ha egy költő ezzel a képpel ír az időről és az elmúlásról! Valahogy így vagyunk ezekkel a bibliai képekkel is.

Jézus szavaiból két részletet szeretnék kiemelni, és közel hozni, s azután keressük meg együtt ezek üzenetét!

Nézzük először a harsonaszót: Az Emberfia eljövetelét nagy harsonaszó fogja kísérni. Vajon mi lehet ennek a jelentősége?

A Bibliában nagyon fontos szerepe van a harsonaszónak, a kürtök megfújásának. Azt jelezte, hogy most valami ünnep, kiemelt alkalom kezdődik. A pusztai vándorlás idején, amikor Mózes összehívta a népet a kijelentés sátra elé, megfújták a kürtöket. A kürtzengés azt jelezte, hogy Isten szavát készültek hallgatni! Később is a kürtök a templom felszereléséhez tartoztak, a léviták ezzel jelezték az ünnepek és az áldozatok idejét. A kürtök tehát mindig azt zengték: Készüljetek, mert Isten szól, figyeljetek szavára! Jöjjetek a Vele való találkozásra! Ha jól meggondoljuk, a mi harangjaink ma is pontosan ugyanezt a szerepet töltik be! Hírt adnak az Istennel való találkozás idejéről, és imádságra hívnak.

Az Emberfia eljövetelekor tehát azért olvasunk a harsonaszóról, mert az Istennel való különleges találkozás idejét jelzi.

Aztán a másik, ami Jézus szavaiban talán szokatlan lehet nekünk, a felhő: Az Emberfia az ég felhőin jön el. Miről beszél nekünk a felhő?

Itt is bibliai párhuzamokra érdemes gondolni. Amikor az Úr Mózessel beszélt a törvényadáskor, felhő ereszkedett a Sínai-hegyre. A megdicsőülés hegyén, amikor Jézus elváltozott, és mellette megjelent Illés és Mózes, felhő takarta el őket a tanítványok kíváncsi szeme elől. A felhő Isten jelenlétét jelzi, de oly módon, hogy az még el van takarva emberi szemeink elől. Jelen van Isten, de láthatatlanul, mintegy felhőbe burkolva.

„Meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin” – mondja Jézus. Ez a mennyei dicsőség felhője, amelyből kibontakozik, előjön, megérkezik az Emberfia. Amikor Jézus felmegy a mennybe, ez a felhő takarja őt el az emberi szemek elől. Ekkor majd, amikor „eljön az ég felhőin”, átlépi ezt a határvonalat, amin mi nem láthatunk át. Teljes dicsőségében, teljes valójában, isteni hatalmában jelenik meg.

Jézus szavaiban a legfontosabb üzenet, hogy eljön, kilép mennyei elrejtettségéből, és az addigi tükör általi homályos látást felváltja a színről színre látás, ahogy Pál apostol írja.

„Meglátják az Emberfiát eljönni.” Mert eljön, csak megint másképpen, más formában, mint azelőtt. Eljött egyszer testben, amikor hozzánk hasonló emberként megszületett. Aztán eljött feltámadása után más formában, amikor Szentlelkével betöltötte tanítványait, hogy aztán mindmáig Lelke által az övéi között munkálkodjon. És ekkor majd eljön ismét másként, teljes isteni dicsőségében, mindenki által láthatóan, nyilvánvalóan és leplezetlenül.

Vajon miért olyan fontos nekünk, hívő embereknek mindez? Azért, mert ebben van keresztyén reménységünk alapja és beteljesülése. Amikor mi a jelen életünk küzdelmeiben a jövőnkre gondolunk, azt Jézus eljövetelének fényében láthatjuk.

Egyik szép énekünk szerzője így fogalmaz: „Üdvösséggé lesz reményed, Égi látássá hited” (426. ének). Ekkor válik bizonyossággá mindaz, ami most még reménységünk tárgya: „Amit szem nem látott, fül nem hallott”, amit ember elképzelni sem tud, amit Isten elkészített az Őt szeretőknek. Ekkor látjuk majd, hogy érdemes volt keresztyénségünkkel áldozatot vállalni, Jézust követni, Őt szolgálni, és reménységünk nem szégyenül meg.

Jézus második eljövetele természetesen számonkérést, elszámolást is jelent. De az üdvösség reményében élni nem jelenthet elfordulást a mostani életünk kérdéseitől, problémáitól. Nem arról van szó, hogy egy jövőbeli álomba ringathatnánk magunkat. Éppen ellenkezőleg: Jézus eljövetele tesz bennünket igazán felelőssé önmagunkkal, szeretteinkkel, vállalt feladatainkkal, szolgálatainkkal kapcsolatban.

Nyilván nem véletlen, hogy Jézus az egész tanítását azzal a figyelmeztetéssel zárja: „Ezért tehát legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!”

Ez az ige arra hív bennünket, hogy engedjük be adventi készülődésünkbe ezt a gondolatot is. Lássuk életünk küzdelmeit és jövőnket egyaránt Jézus eljövetelének fényében! Mert nem csupán életünk kisebb-nagyobb kérdéseiben várjuk Tőle a szabadítást, hanem a legvégső megoldást, az elkészített üdvösséget is az Ő kezéből várjuk!

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!”

(2 Korinthus 6,2)

Igehirdetések

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára