A Pásztor

Alkalom: 
Húsvét utáni 2. vasárnap - Édesanyák vasárnapja
Dátum: 
2014. május 4. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Zsid 13,20-21
Audio: 

Olvasmány: János evangéliuma 10,11-18
Alapige: Zsidókhoz írt levél 13,20-21

"A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen."

A Húsvét utáni második vasárnap egyúttal az Édesanyák vasárnapja is, ez pedig olyan témát hoz elénk, amiben mind egyformán érintettek vagyunk, hiszen édesanyán keresztül kaptuk az életet. Aki csak teheti, a mai napon személyesen mond köszönetet, aki pedig nem, legalább emlékezik, és hálát ad Istennek édesanyjáért.

Vajon miképpen kötődik e témához a mára kijelölt ige? Van-e ezzel kapcsolatban üzenete számunkra?

Én abban találtam kapcsolódási pontot, hogy igénk Jézust a „juhok nagy pásztorának” nevezi. Ha furcsa is elsőre, mégiscsak van sok közös az édesanyákban és a pásztorokban: Mindkettő gondoskodik a rábízottakról, terelgeti-nevelgeti őket, odafigyel rájuk, s mindkettő igyekszik a rábízottakat jól tartani, ellátni. Jézus mint „pásztor” tehát az anyák ős-mintája is ennek az igének a fényében.

A felolvasott igét érdemes két gondolati egységre bontani. Az első egy alapvetés, miszerint a békesség Istene kihozta Jézust, a mi pásztorunkat a halálból. A második pedig erre épül rá: Ő tegyen készségessé minket minden jóra, akaratának teljesítésére. Lényeges a kettő sorrendje.

A kiindulás az, hogy olyan Pásztorunk van, akit Isten kihozott a halálból. A mi Pásztorunk legyőzte a halál hatalmát. Nem csupán a Húsvét utáni második vasárnap fontos ez, hanem életünk minden egyes pillanatában! Ez ugyanis mindennek az alapja, ez teszi lehetővé, hogy egyáltalán bármiféle jót cselekedjünk, hogy akaratát teljesítsük. Egész életünk erre a reménységre épül rá! Jézus feltámadása ad nekünk egyedül olyan reménységet, mely előre mutat: A feltámadott Pásztor az Élet felé vezet, terelget minket.

Az édesanyai szeretet és gondoskodás is innen táplálkozik: Istenéből. Minden emberi jónak és szeretetnek itt van a forrása: Isten szeretet. Amikor János apostol leírja levelében, hogy „Isten szeretet”, akkor nem szép és emelkedett filozofikus gondolatokat ír, hanem a gyakorlati életről, az üdvösség útjáról beszél (1Jn 4,8-9). Minden gondoskodás és szeretet, ami mi, emberek adhatunk egymásnak, csakis Istenéből származik. Továbbadott szeretet.

Sajnos a mai embertől meglehetősen eltávolodott már a pásztor és nyáj ősi képe, így aztán eredeti értelme is eltorzult. Sokaknak csak ez jut eszébe róla: Nem akarok birka lenni egy nyájban, engem ne terelgessen semmilyen pásztor, mert a magam ura vagyok, és magam hozom a döntéseimet.

A bibliai képben azonban egyáltalán nem a juhoknak ez a „birka-mivolta” a fontos! A Bibliában, az ókori népek világában egész másként néztek a pásztor és nyáj képére. Az benne a legfontosabb, hogy a pásztor a biztonságot jelenti nyájának! A pásztor a megbízható vezető, aki tudja, merre találnak jó legelőt és forrásvizet. A pásztor jelenti az élelmet és az életet! A pásztorban van az erő és a védelem is, mely a fenevadaktól és mindenféle támadástól megvédi a rábízottakat!

Amikor mi Jézusra mint Pásztorunkra gondolunk, egyáltalán nem kell féltenünk az önállóságunkat, a személyes szféránkat, a döntési szabadságunkat. Mi nem Jézus mellett vagyunk „birkák”, éppen ellenkezőleg! Sokféle függőségünk, rossz szokásaink, idegen erők és hatások tesznek „birkává” bennünket! Amikor engedünk a divat kényszerének az életvezetésünkben, amikor hangzatos reklámoknak engedelmeskedünk, amikor mások szokásait követjük kényszeresen, amikor a korszellemnek (nyáj-szellemnek) akarunk megfelelni – ezek tesznek „birkává” bennünket!

Jézus mint Pásztor mellett éppenséggel a valódi szabadságot élhetjük át, hiszen szellemi megkötözöttségeinktől, lelki betegségeinktől gyógyultan élhetünk!

Amikor Jézusra mint Pásztorunkra gondolunk, saját szavai csengenek fülünkbe a János evangéliumából. Amit hallottunk a felolvasott igeszakaszban, az Jézus önvallomása a küldetéséről! Ő nem béres, nem haszonleső, ő nem fut el, amikor baj van! Ő olyan Pásztor, aki személyesen ismer minket, és szeret. Olyan Pásztor, aki életét adta értünk.

A mi boldog vallomásunk lehet, hogy mi ismerjük ezt a Pásztort, és ismerős nekünk az Ő hangja. Ha mi hallgatunk rá, ha nyitva tartjuk Bibliánkat, ha keressük szavát, élünk Igéjével, akkor rendben van az életünk. Jó kezekben vagyunk.

Ez a mai ige úgy szólítja meg a levél akkori olvasóit, az akkori gyülekezet tagjait, mint akik ehhez a Pásztorhoz tartoznak. Ismerik a hangját, és igyekeznek aszerint élni. Ezért fordul feléjük ezzel a biztatással: A békesség Istene, aki kihozta Pásztorunkat a halálból, „tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére”.

Ezzel pedig már a cselekvésünk felé fordul az ige, az életünk gyakorlati oldala felé. Immár nem azt kérdezi tőlünk, hogy mit hiszünk a Pásztorral kapcsolatban, vagy milyen szavakkal tudunk beszélni Róla, hanem hogy milyen következménye van annak, hogy Hozzá tartozunk! A készségünket, nyitottságunkat várja.

Személyes önvizsgálatunk kérdései ezek lehetnek: Mit jelent nekem a Pásztor közelsége? Tudok-e élni azzal a bátorsággal, amit Mellette nyerek? Ismerem-e jól a hangját? Kihallom-e szavát abból a hangzavarból, ami folyamatosan körülvesz?

Talán épp itt, a templomban nem érzékeljük a hangzavart, de átlagos napjainkat szinte teljesen betölti. Már hozzászokott a fülünk. Az életünk legkülönfélébb kérdései, bajok, hívások, elvárások, feladatok és félelmek hangzavarában élünk. A Pásztor hangja ezekhez képest egészen halk, de valami egészen más, ezért kihallható a többi közül. Rajtunk is múlik, mire irányítjuk lelki fülünket!

Engedjük magunkat ennek a Pásztornak a vezetése alá! Akár édesanyai, szülői vagy nagyszülői hivatásban, akár gondoskodásra szorulóként – az Ő kezében van jó helyen az életünk!

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

"Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.”

(János 1,16)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Bibliaóra szerdán 16 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)
• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban

Hálaadó istentisztelet a megújult toronyért és az új toronyóráért január 26-án, vasárnap fél 11-kor a templomban – szeretettel hívunk és várunk mindenkit!
• Elhunyt Czvitkovics Lajosné (Róka Irma) testvérünk 92 esztendős korában. Temetése január 24-én, pénteken 10.45-kor lesz a református temetőben. Gyászoló szeretteinek Istenünk vigasztaló kegyelmét kérjük!

• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki az elmúlt évben befizetett egyházfenntartói járulékával támogatta Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára