A bölcsek öröme

Alkalom: 
Karácsony 1. napja
Dátum: 
2013. december 25. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Mt 2,10-12

Olvasmány: Máté evangéliuma 2,1-12
Alapige: Máté evangéliuma 2,10-12

"Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük."

A karácsonyi evangélium hangsúlyát az örömre, a bölcsek örömére szeretném helyezni. Amikor megérkeztek, s Jézus születésének helyszínén meglátták a csillagot, „igen nagy volt az örömük”. Nem csupán valami felszínes jókedvről, vidám hangulatról ír itt az evangélista, hanem kiemelten hangsúlyozza az örömük nagyságát.

Igen nagy volt az örömük. Az eredeti szöveg az öröm nagyságát négy kifejezéssel fokozza: „igen nagy örömmel örvendeztek”. Kitörő öröm töltötte be őket. Egészen bizonyos, hogy ez valami mélyről felfakadó öröm, békességgel, megnyugvással telített öröm! Ha valakit ilyen mély boldogság tölt el, az bizony irigylésre méltó ember!

Ezek a „napkeleti bölcsek” valóban irigylésre méltók, – sőt, követésre méltó példát adtak. Nézzük tehát az ige alapján: honnan jött ez a boldogság? Miből táplálkozott? És a legfontosabb kérdés: elérhető-e ma is?

Mindenekelőtt azt érdemes meglátni, hogy a bölcsek öröme a csillaghoz kapcsolódik! Meglátták a csillagot, és megértették üzenetét. Úgy is fogalmazhatunk: Olvasni tudtak a mennyei jelekben, így érkeztek meg Jézushoz, és tudtak leborulni Előtte!

Sok mindent lehet olvasni arról a bizonyos fényes jelenségről, amit a bölcsek megláttak. Valószínűleg az egy különleges bolygó-konstelláció volt, ami 790 évenként ismétlődik. Ezt az együtt-állást ma már egyszerű csillagászati számítógépes programmal bárki visszakeresheti. A Jupiter, amit akkoriban a „királyok csillagának” tartottak, valamint a Szaturnusz, ami Izráel csillaga, állt együtt a Halak csillagképben, ami pedig a születés, új kezdet jelképe a korabeli csillagászat szerint.

Tehát ezt a háromféle információt fogalmazták bele kérdésükbe a Jeruzsálembe érkező bölcsek: Hol született meg a zsidók királya, mert láttuk a csillagát.

Tudjuk, hogy ezeknek a bölcseknek „hivatalból” kellett érteniük a csillag jelét, hiszen ez volt a foglalkozásuk: babiloni csillagászok voltak, akik az égi jelenségekkel foglalkoztak.

Na de az mégsem volt magától értetődő, hogy el is indultak! Gondoljunk csak bele: Felvállaltak egy 800 km-es utazást, ami abban az időben hetekig tartó tevegelést jelentett a sivatagos, poros utakon! Vállalták az út minden kényelmetlenségét, költségét és veszélyét, hogy hódolhassanak a megszületett Király előtt. A hosszú út viszontagságai, és kétségei után teljesen érthető az őket betöltő öröm nagysága. Meglátták a csillagot, megértették annak üzenetét, és engedelmeskedtek vezetésének. – Így érkeztek meg Jézushoz.

Mi, mai keresztyének, most talán kicsit irigyeljük a bölcseket. Hiszen egészen egyértelmű jelet kaptak! Csak össze kellet rakniuk néhány mozaikot, és máris összeállt a kép! Csak értelmezniük, majd pedig követniük kellett a fényes jelenséget, és máris ott voltak, leborulhattak Jézus előtt!

Vajon nekünk nincs olyan csillagunk, ami hasonlóképpen segítene? De igen, van! Úgy hívják: Biblia. Tele van Istentől jövő jeladással, amit csak észre kell venni! Csillagunk ez, amiben csak olvasni kell, csak összerakni néhány mozaikot, és kitárul a kép! Csillag, ami a bölcsekhez hasonlóan, egyértelműen odavezet bennünket Jézushoz! Rámutat Megváltó Urunkra, nekünk már csak oda kell érkeznünk, és leborulni előtte!

Akarjuk-e a saját életünkben megtapasztalni a napkeleti bölcsek örömét? A karácsonyi evangélium hirdeti, hogy az ma is, számunkra is elérhető! Isten ma is adja jeleit, üzenetével keresi szívünket. A mai ünnepen is ezért vagyunk itt: látni és megérteni az Ő csillagát.

Az igében azt is láthatjuk, hogy a csillag vezetésén túl a célba érkezés és az ajándékozás még tovább mélyítette a bölcsek örömét.

Olyan érdekes belegondolni: vajon milyen céllal indultak el ezek az emberek? Miért vállaltak ennyi kellemetlenséget, fáradságot? Valóban csak annyi lett volna a céljuk, hogy ellenőrizzék a felfedezésüket? Csupán meg akartak győződni, hogy jól olvasták-e a jeleket?

Az evangélium ennél sokkal fontosabb dolgokról beszél a bölcsekkel kapcsolatban. Hiszen ők itt prófétai tettet hajtanak végre! Nézzük csak meg, a hosszú út végén mit tesznek? Leborulva imádják a Gyermeket, és ajándékokat adnak neki. De nem akármilyen ajándékokat! Prófétaként cselekszenek: Aranyat adnak, mert abban a pici gyermekben látják a Királyt; aztán tömjént, mert látják benne a Főpapot; és végül mirhát – a halál ellen. De ezek még csupán a tárgyi ajándékok, és itt nem is ezek a legfontosabbak.

Nézzük csak meg jobban a képet, ahogy megtalálják Máriát a Gyermekkel, és leborulnak előtte! Hát itt mégiscsak ők maguk voltak az ajándék! Hiszen önmagukat adták, amikor hódoltak előtte, és imádták. Önmagukat adták, mert nem sajnálták az időt, a költségeiket, a fáradságot; és nem tántorította el őket az utazással együtt járó kényelmetlenség sem. Önmagukat adták Jézusnak, és ez sokkal több volt, mint a magukkal hozott értékek!

Igen, mi is tudjuk saját tapasztalatból, hogy tárgyakat könnyebb adni, mint önmagunkat. Talán eszünkbe jutnak példák, szentesti ajándékozások, amik csupán tárgyi ajándékokról szóltak. Mennyivel többet ér, amikor önmagunkat tudjuk adni a másiknak, a szerettünknek! Önmagunkat egy mosolyban, egy mozdulatban, egy ölelésben, a mellé való támogató odaállásban. Önmagunkat az időnkből és erőnkből, a szeretetünk egy-egy jelével.

A bölcsek öröme attól lett igazán mély, hogy megtalálták, akit kerestek, és teljes önmagukat adták Jézusnak!

A karácsonyunk így lehet valóban ünneppé, örömmé. Tegyük, amit a bölcsek tettek: Kezdjük keresni az Istentől kapott üzenet-csillagokat, értsük meg azokat, és engedjük, hogy Isten vezessen minket azok által! Így érhetünk el, és borulhatunk oda Jézusunk elé, önmagunkat ajándékozva Neki.

Hírlevél: Igehirdetések

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!”

(2 Korinthus 6,2)

Igehirdetések

Bejelentkezés

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára