Megformált és elhívott

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap
Dátum: 
2012. augusztus 5. 10:30
Alapige: 
Jer 1,4-10
Audio: 

 

Olvasmány: 2 Korinthus 3,1-6. 4,5-6
Alapige: Jeremiás könyve 1,4-9

„Így szólt hozzám az Úr igéje: Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek. De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok! Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat, és ezt mondta nekem: Én most a szádba adom igéimet!”

Vannak válságos idők. Mikor válság van, nehéz kiutat találni a gondokból, nehéz sokszor a helyes döntést meghozni, akár egyéni, akár közösségi szinten. Nehéz ilyenkor az ország vezetőinek eldönteni, hogy mi a jó politika, inkább nyugat felé támaszt keresni, vagy kelet felé egyezkedni, vagy valami önálló, saját utat járni. De nehéz a kisebb közösségek elöljáróinak, a családfőknek, vagy akár csak a saját életüket igazgatóknak is megtalálni a jó megoldást, hogy mi az érték, a biztos alap, miben, kiben lehet hinni-remélni, hogy vajon mit hoz a jövő. A régi, leigázó birodalom széthullott, de a helyzet nem lett könnyebb, sőt!

Félreértés ne essék, én most Jeremiás próféta koráról beszélek éppen. Az Izráelt leigázó Asszíria birodalma összeomlott, de a helyén már növekszik Babilon. Észak-keletről ez az új erő vár megalázkodást, dél-nyugatról Egyiptom kínál támogatást. Ráadásul földi hatalomhoz odahajolni, engedni nem pusztán politikai kérdés, hanem értékrendbeli, ideológiai hasonulást, isteneik átvételét, tiszteletét is jelenti!

Két és félezer évvel ezelőtt történt mindez, de talán már érezzük, értjük, hogy ez az emberi élethelyzet – kicsiben és nagyban – mégsem áll tőlünk olyan távol, nem is olyan idegen. Tulajdonképpen minden emberi korban, élethelyzetben szembe kerülünk a kérdéssel: mik az értékek, a biztos alapok, a jó döntések. Hogyan lehetek benne jelen, mi az én helyem, mi az én utam?

Mai igénk Jeremiás személyét állítja elénk, és rajta keresztül Isten válasza szólal meg az emberi kérdésre – ha feltesszük, hangosan kimondva, ha nem: Isten embere vagy!

S az igéből kiderül az is, hogy az Úr nem annak alapján dönt így hirtelenjében, ahogy addig éltünk, amit addig tettünk, amit addig letettünk az asztalra. Jeremiás ki is mondja, hogy még fiatal: nincsenek érdemei. És nem is azért választ ki minket Isten, mert alaposan megvizsgált, és kiváltképpen alkalmasnak talált. Még a későbbi próféta sem érti, hiszen tudja magáról, hogy nehéz beszédű ifjú: sem képességei, sem tapasztalatai nincsenek.
Isten emberének lenni tehát nem jutalom, hanem ajándék. Nem megérkezés egy megérdemelt pozícióba, hanem sokkal inkább elindulás Istentől kapott önmagunk felé.

És itt már nem csak a különleges, látványos prófétai, esetleg igehirdetői vagy egyház- és gyülekezetvezetői tisztről van szó. Ahogyan Pál is utal rá: Jézus Krisztusban, keresztyénként mind Isten elhívottai vagyunk! Ahogyan a 329. dicséret 2. versszaka is fogalmaz, amit oly gyakran énekelünk keresztelőkkor: „…még Rólad mit sem tudtam én, tulajdonoddá tettél, még meg sem formált szent kezed, már elválasztál engemet…”

A fiatalok immár hagyományos évi koncertjén, kedden hallottunk egy szép képet a zenével kapcsolatban, ami most ezt az üzenetet is jól szemlélteti: Az igazi zeneszerző a zenét nem kitalálja, hanem megtalálja. Ahogyan a szobrász számára a kőtömbben is már ott van a szobor, csak rá kell találni, ki kell bontani…

Isten mindnyájunkba beleírta az Ő dallamát, megformált minket. Kiválasztott magának, „Isten emberének” mindünket, mégis mindegyikünket másnak. Valakivé válnunk kell, hogy magunkra rátaláljunk, hogy az Ő kezében azzá váljunk, akinek akart, akik lehetünk.

Helyünk van, feladatunk van, küldetésünk van. Krisztust hordozó életünk van, amit be kell töltenünk. Prófétaként, igehirdetőként, vezetőként, családban, hivatásban, barátként, emberként…

Értsük jól, mégsem a ma oly divatos „valósítsd meg önmagadat” szlogenjéről van szó, arról a sokszor magányos téblábolásról vagy görcsös igyekezetről, amivel az ember önmagát keresi, amivel saját álmait vagy környezete elvárásait teljesíteni, a társadalom boldogság-trendjét megélni igyekszik.

Nagyon fontos, persze, az önismeret: ráébredni arra, hogy milyen képességeim, tulajdonságaim, gátjaim vagy erőforrásaim vannak. S azt is fontos jól látni, hogy hová helyeztettem, hol van rám szükség, miben számítanak rám. De egyedül, egymagamban mégsem láthatom meg igazán, hogy ki vagyok, ki lehetek. De csak a külső emberi elvárásokra figyelve mégsem találhatok utat, nem érhetek célba.

De nem is kell, mert Isten megszólítja Jeremiást, ő pedig figyel, válaszol, kérdez, akadékoskodik, újra figyel: Kapcsolatban van az élő Úrral!

Ettől kezdve lesz része jóban-rosszban, kap majd hideget-meleget. De soha többé nem lesz egyedül. Abban, ahogy az ország történelmi helyzetét, a politika alakulását, saját élete adottságait és eseményeit, önnön képességeit látja, ahogy dönt, szól, cselekszik, él, már nemcsak saját kis emberi tekintete, látása van! Nem csak az, ahogy talán ő látná helyesnek, elfogadhatónak, célravezetőnek – egyáltalán: lehetségesnek!

Jézus Krisztusban Isten megmutatta kegyelme arcát, megszólaltatta az isteni szeretet dallamát. Egy emberi arcban, egy emberi életben. Krisztusban pedig arra választott ki minket, hogy mi pedig Őt hordozzuk. Egyediekként mégis hozzá hasonlóvá formálódjuk, saját utunkat járva hozzá találjunk el.

Jeremiásnak és nekünk is szól az Úr igéje: Menj, ahová én küldelek, hirdesd, amit én mondok! Engedd vezetni magad, és én elvezetlek önmagadhoz! Adj helyet nekem magadban, és megtalálod helyed a világban!
A látásról, amit csak Isten adhat nekünk Pál Szeretethimnuszának záró sorai jutottak eszembe: „Mert most tükör által, homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három…” (1Kor 13,12-13)

S mindehhez jól kapcsolódva egy zárógondolat, amit nemrég olvastam:

a reménységben élők – sokkal messzebbre látnak
a szeretetben élők – sokkal mélyebbre látnak
a hitben élők – mindent más színben látnak

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

"Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

(Máté evangéliuma 20,28)

Igehirdetések

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Alkalmaink a koronavírus helyzet miatt szünetelnek

• A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a mi gyülekezetünkben is, mind Kenesén, mind Akarattyán, szüneteltetünk minden egyházi alkalmat. Így az istentiszteletek, bibliaórák és egyéb összejövetelek nem lesznek megtartva.
• A temetési szolgálatokat elvégezzük, de kérjük, hogy ezeken csak szűk családi körben vegyenek részt.
• A vasárnapi istentisztelet idején a szokott módon szólnak templomunk harangjai, hogy otthonainkban mindannyiunkat elcsendesedésre, Istenre figyelésre, Igeolvasásra és könyörgésre hívjanak.
• Az elhangzó igehirdetések a refkenese.hu honlapunkon elérhetők, és ugyanitt olvashatók, meghallgathatók a korábbiak is.
• A „Mécses” című heti kiadványunkat igyekszünk gyülekezeti tagjainkhoz továbbra is eljuttatni. Hálásan köszönjük mindazok szolgálatát, akik ebben a misszióban segítségünkre vannak!
• Kérjük Testvéreinket, hordozzák imádságaikban a járványhelyzetben küzdőket, valamint gyülekezetünket, időseinket, betegeinket, és Isten Igéjének ügyét is, hogy az akadály nélkül minél többekhez eljuthasson!
„Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. Ha kiált hozzám, meghallgatom.” - így szól az Úr. (91. zsoltár)

• Isten iránti hálával köszönjük mindenkinek, aki az elmúlt évben befizetett egyházfenntartói járulékával támogatta Egyházunk fenntartását! Buzdítunk mindenkit, aki teheti, kapcsolódjon be a közös teherviselésbe! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára