Kiválasztottak kiváltsága

Alkalom: 
Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnap
Dátum: 
2011. július 31. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
5Móz 7,6-8.11
Audio: 

Olvasmány: János evangéliuma 15,12-17
Alapige: 5 Mózes 7,6-8.11

Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak. Nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből… Tartsd meg tehát azokat a parancsolatokat, rendelkezéseket és döntéseket, amelyeket én parancsolok ma neked, és teljesítsd azokat!

Mindkét mai igénk Isten népének egy nagyon lényeges tulajdonságáról tanít: a kiválasztottságról. Itt éppen Mózes emlékezteti a test szerinti Izráelt, hogy ők Isten választottjai, és hogy ennek milyen következményei vannak számukra. A János evangéliumából felolvasott részben hasonlóképpen Jézus beszél arról tanítványainak, hogy hogyan is történt a kiválasztásuk. Mi Isten mai választott népe vagyunk, és az sem véletlen, hogy a Heidelbergi Káté az egyházról így fogalmaz: „Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig” gyűjti össze az Ő választott népét.

Használjuk tehát ezt a kifejezést, de vajon értjük-e? Mit jelent a mi kiválasztottságunk? Honnan van, mi az alapja? Mi a célja?

A felolvasott ige legfontosabb üzenetét én abban találtam meg, hogy Isten nem az emberi kiválóság alapján választja ki az övéit, hanem szeretetből! Vagyis a kiválasztottságunk oka és alapja nem bennünk van!

Amikor mi, emberek választunk ki valakiket, vajon milyen szempontok alapján tesszük ezt? Pl. amikor egy sportágban keretet válogatnak össze, az nyilván az egyéni teljesítmény alapján történik. Csakis a legjobbak kerülhetnek be a válogatottba. Ugyanígy a teljesítményt, a képességeket nézik, amikor pl. a zsűri a legjobb énekeseket kiválasztja. Gondoljunk akár egy szépségversenyre, főzőversenyre, vagy bármilyen megmérettetésre: mindenütt az emberi tulajdonságokat, a kiemelkedőt, a rendkívülit, a különlegeset értékelik!

Isten nem így tesz: „Nem azért választott ki benneteket az Úr, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok…, hanem mert szeret benneteket.”

Ugye, mennyire más ez, és milyen megnyugtató! Különösen, ha az előző példák folytatására is gondolunk! Hiszen lehet, hogy valakit ma a legjobb énekesnek választanak és sztárolnak, de holnap talán mást emelnek föl helyette, és elfordulnak majd tőle. Vagy egy szépségverseny mai győztesét sem valószínű, hogy tizenöt év múlva újra győztesnek kiválasztanák. Emberi tulajdonságaink bizony időhöz kötöttek, ahogy mi magunk is.

Isten kiválasztása mögött nem a mi kiválóságunk van, hanem csakis az Ő szeretete! Isten népe számára ez valami felfoghatatlan kiváltságot és biztonságot jelent!

Akár az ószövetségi nép küzdelmeire gondolunk, akár az első gyülekezetek megpróbáltatásaira, a keresztyénüldözésekre, akár az egyháztörténet legsötétebb korszakaira, – mindig ez a szeretet tartotta meg Isten népét, nem pedig az emberi kiválóság! Az, hogy Ő választott ki minket, mert szeret, és hogy mi Hozzá tartozunk, ez ad nekünk is reménységet ebben a hitvesztő és közösségellenes korban!

Nézzük csak tovább: Mi a célja a kiválasztottságnak? A kiválasztottaknak ugyanis mindig küldetésük van. El kell végezniük, meg kell mutatniuk valamit a világban! De mit? És hogyan?

Az elmúlt időszak legmegdöbbentőbb híre volt, ami Osloban, a norvég fővárosban történt. Egy Breivik nevű ember előbb pokolgépet robbantott a kormányzati negyedben, majd egy közeli szigeten 70 embert mészárolt le egy ifjúsági rendezvényen. Tette ezt azért, hogy egy az ő ideológiája szerinti súlyos problémára felhívja a figyelmet. A bevándorlás valóban vethet fel súlyos kérdéseket Európa egyes országaiban, az ilyen embertelenség viszont sem megoldás, sem a felhívás eszköze nem lehet. Breivik a nyilatkozatai alapján afféle kiválasztottnak tekintette magát, akinek ez a küldetése volt. Tragikus példája ez annak, hogy az ember agyában, gondolataiban hogyan tud eltorzulni a küldetéstudat, a kiválasztottság.

Mi volt Isten célja Izráel kiválasztásával, és mi a célja velünk? Izraelnek nyilván az őket körülvevő pogánysággal szemben kellett megmutatni, hogy van más út. Lehet Isten törvényéhez ragaszkodni, lehet tisztességesnek, hűségesnek megmaradni, és erkölcsösen élni.

A Hegyi Beszédben ezt nevezi Jézus „keskeny út”-nak. Természetesen a széles út sokkal könnyebben járható, azon mindent szabad, az sokkal vonzóbb. A keskeny út nehezebb döntéseket, folyamatos küzdelmet jelent – de ez vezet az Életre. A Hegyi beszédben másutt is beszédes képeket használ Jézus: Az övéi feladata, hogy világosság legyenek, fényt adjanak az őket körülvevő sötétben; hegyen épített várossá kell lenniük, ami messzire ellátszik, irányt mutat, tájékozódni segít, biztonságot ad.

Az előbb felolvasott jánosi igében azt mondja Jézus a tanítványoknak: azért választottalak ki, hogy „elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon”.

Mindezeket az igéket én azzal tudom összefoglalni, hogy az Őrá, Krisztusra mutató életre hívnak. Ez a mi kiváltságunk! Ez a feladatunk, amit senki más nem tud elvégezni helyettünk! Bizonyságát adni, hogy az Övéi vagyunk, és hogy az Ő kezében biztonságot találunk!

Erről teszünk bizonyságot, amikor pl. eljövünk Isten házába, s ha bárki kérdez utunk céljáról, azt nem szégyelljük, hanem a legtermészetesebb dolognak tartjuk. Ugyanígy bizonyságtétel, amikor elővesszük Bibliánkat; vagy amikor döntéseinket Istenre figyelve igyekszünk meghozni; vagy amikor nem szégyelljük hitünket, hanem akár még beszélni is merünk róla. Nap mint nap számtalan lehetőségünk van megmutatni, hogy mit is jelent nekünk Isten kiválasztottjának lenni!

„Éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, mellyel elhívattatok” – mondja Pál apostol. Keressük mindannyian a saját életünkben ennek módját és lehetőségeit, tudva és érezve a mi kiválasztó Istenünk szeretetét!

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!"

(2 Korinthus 6,2)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 18 órakor a Gyülekezeti Házban

• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

Női konferenciára hívogatjuk szeretettel az asszonytestvéreket, ami november 22-24-én lesz Móron, a Szolgáló Szeretet Házában!
• Az elmúlt héten utolsó földi útjára kísértük Jákói Lászlóné (Bakos Judit) testvérünket, aki 81 esztendősen hunyt el. Temetése november 8-án, pénteken 13 órakor volt a református temetőben. Gyászoló szeretteinek Istenünk vigasztalását kérjük!
• A Pápai Református Gimnázium diákjai szolgálnak közöttünk december 1-én, advent 1. vasárnapján, igét hirdet Varga Lívia lelkész, vallástanár. Adományunkkal az iskola működését támogatjuk. Vendéglátásukra szeretettel fogadunk sütemény felajánlást.
Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékbankban (Fő u. 21), a járulékgyűjtőknél vagy a Lelkészi Hivatalban történő befizetéssel. Eddig a Templom Hangjaira kb. 2 millió, a Toronyórára pedig kb. 1,5 millió forint gyűlt össze. Isten iránti hálával köszönjük az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára