Isten gazdagító Lelke

Alkalom: 
Pünkösd vasárnap
Dátum: 
2011. június 12. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
ApCsel 2,37-39

Olvasmány: Apostolok Cselekedetei 2,1-12
Alapige: Apostolok Cselekedetei 2,37-39

Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” Péter így válaszolt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.”

Egyházi ünnepeink közül sajnos pünkösd az, amelyet talán legkevésbé értünk. Pedig épp ennek az ünnepnek az üzenetét kellene sokkal jobban ismernünk és főleg használnunk! Mert hiszen a Szentlélek az az erőforrás, az a „közeg”, aki által Isten minden ajándékát mi megkaphatjuk! A Lélek nélkül mi nem tudunk hinni, nem lehetnénk Jézus tanítványai. Nélküle nincs gyülekezet sem itt, sem másutt. Nélküle eredménytelen, szegény maradna az életünk. Őáltala lehet a miénk Isten minden ajándéka.

A mai ünnepen egyrészt hálával emlékezhetünk az első pünkösdre, a Szentlélek kitöltetésére. Ugyanakkor vegyük magunkra az igét: „Tiétek ez az ígéret!” – hiszen minket szólít meg ezzel! Mi benne vagyunk, benne élünk ebben az ígéretben. Bennünket naponta újra és újra a Szentlélek tehet Krisztus élő testévé. Így hallgassuk, és keressük mára szóló üzenetét!

Látjuk a felolvasott igéből, hogy az első pünkösdöt Isten teszi valódi ünneppé! Mégpedig úgy, hogy megváltoztatja az események menetét, Önmaga gazdagságával tölti meg az Ő Lelke által!

A húsvétot követő 50. napon az aratás ünnepére gyűltek össze az emberek Jeruzsálembe. Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy hányan jöttek szívből, valódi örömmel, hálával, és hányan amolyan „ünnepi turizmus” céljából, egy évenként megszokott programra. Az viszont biztos, hogy ezt a vegyes, sokszínű társaságot Isten Lelke fogta egybe, és töltötte meg ajándékával! Sokkal többet kaptak, mint amit eredetileg várhattak! Aratási ünnepre készültek, mely egy szokott rutin szerint majd lezajlik. – Isten azonban ennél sokkal nagyobb ajándékot készített nekik, hiszen a Lélek valódi erejét érezhették, tapasztalták!

Hogyan szoktunk ünnepelni? Mitől ünnepek a mi ünnepeink? Mennyire zárjuk ki örömeinkből Istent? Riasztó, hogy miféle forrásokból próbáljuk pótolni az öröm és boldogság iránti elemi igényünket! Riasztó, hogy kultúra vagy humor címszó alatt mi mindennel tömjük magunkat, és hogy különféle, kábításra alkalmas anyagokkal hogyan keresünk öröm-pótlékokat. Riasztó, mert mindezek azt mutatják, hogy mennyire elszakadtunk a valódi öröm forrásától, Istentől.

Ő úgy jön segítségünkre ebben a helyzetben, hogy megajándékoz minket. Pótlékok helyett valódi örömben gazdagodó életet kínál, ahogy az első pünkösdkor is történt.

Folytassuk azzal a mindig visszatérő fontos kérdéssel: Vajon kik kapják ajándékát és miképpen?

„Tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké.” Ez az ígéret, mint egy nagy ölelés, úgy fogja össze a jelenlevőket. Ennél azonban többet is tudhatunk.

Azt látjuk a történetben, hogy Isten Szentlelke azokra a tanítványokra áradt ki először, akik Krisztus ígéretére hagyatkozva azon a helyen együtt voltak. Majd ezt követően az ő szolgálatuk nyomán áradt tovább az itt összegyűltekre. Ma is így van ez, Ő azok között tud munkálkodni, akik engedelmesen, nyitottan várják, akik ráhagyatkoznak ígéretére, akik engedik magukat vezetni, akik befogadják, várják, kérik az Ő bölcsességét.

Az is kiderül, hogy megtapasztalható jelei vannak Isten Szentlelke jelenlétének.

A Lélek először belül munkálkodik. „Mindnyájan megteltek Szentlétekkel.” Isten újjáteremtő csodája, amit a tanítványokon látunk! A változás mélyreható, a szívük-lelkük újul meg. Ennek a belső megújulásnak aztán természetesen megvannak a külső jelei, gyümölcsei is.

Az első pünkösd legszebb jele a megértés csodája! A különféle emberek egyetértésének a csodája! A széthúzás helyett az „egy akarat” csodája! A bábeli szétszóratás ellenkezője megy végbe: Akkor az ember nagyzolására válaszul Isten összezavarta az emberek nyelvét. Bábeli zűrzavar helyett most pünkösdi egyetértés van! Amit hallanak a tanítványok bizonyságtétele nyomán az „Isten felséges dolgairól”, azt a saját nyelvükön értik. Az ige leírja, hogy zavar támadt, sokan nem értették, hogy mi is történik. Biztos azonban, hogy a legtöbben valami egészen rendkívüli ajándékként fogadták az eseményeket. Az Isten ajándékával, az Ő felséges dolgaival töltődtek meg!

Sajnos gyakran kell úgy éreznünk, hogy a mi világunk a kárvallottak világa! Sokan érzik becsapottnak magukat, akik azzal a keserűséggel élnek: ők miért nem kaphatják ugyanazt a szintet, ugyanazt az életszínvonalat, amit szerencsésebb társaik. Nekik miért nem jár ugyanaz?

Az ilyen megkeseredett állapotunkból tud és akar kiemelni minket a mai ünnep üzenete. Istenünk ajándékozó Isten! Többet tud adni, mint amit mi várhatunk! „Tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké és mindazoké, akik még távol vannak.” Ne mondjuk erre, hogy ez is csak egy ígéret a sok közül, amikkel már tele a padlás! Hiszen amit Isten ígér, arra ereje is van! Úgy, ahogyan az első pünkösdkor is nem remélt módon meggazdagította az ünnepre érkezőket!

Érdemes nyitottan fogadni, hisz az életünket megújító ígéret ez! Érdemes megragadni, hiszen elűzi reménytelenségünket, saját és gyermekeink jövőjét Isten fényébe helyezi.

Amikor a tanítványok a Szentlélek ajándékával megteltek, és a hallgatóknak Krisztust hirdették, „mintha szíven találták volna őket”! Isten szeretete „találta szíven” őket! Ez az erő mozgósítja őket, indítja új út keresésére, ezért kérdezik: „Mit tegyünk?” Mi a következő lépés?

Ma is így történhet ez velünk is! A Szentlélek ereje tárja fel előttünk ma is az új életre vezető utat! Kérjük tőle a nyitottságot, a befogadásra való készséget! Isten Szentlelke indítson minket, hogy naponként újra meg újra feltegyük ezt a kérdést: Mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem? Mi a te akaratod? Kérjük tőle először az ének szavaival: „Jövel mihozzánk is, részeltess ajándékidban, lakozzál mibennünk, mint élő templomaidban” (376. dicséret).

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!"

(2 Korinthus 6,2)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 18 órakor a Gyülekezeti Házban

• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

Női konferenciára hívogatjuk szeretettel az asszonytestvéreket, ami november 22-24-én lesz Móron, a Szolgáló Szeretet Házában!
• Az elmúlt héten utolsó földi útjára kísértük Jákói Lászlóné (Bakos Judit) testvérünket, aki 81 esztendősen hunyt el. Temetése november 8-án, pénteken 13 órakor volt a református temetőben. Gyászoló szeretteinek Istenünk vigasztalását kérjük!
• A Pápai Református Gimnázium diákjai szolgálnak közöttünk december 1-én, advent 1. vasárnapján, igét hirdet Varga Lívia lelkész, vallástanár. Adományunkkal az iskola működését támogatjuk. Vendéglátásukra szeretettel fogadunk sütemény felajánlást.
Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékbankban (Fő u. 21), a járulékgyűjtőknél vagy a Lelkészi Hivatalban történő befizetéssel. Eddig a Templom Hangjaira kb. 2 millió, a Toronyórára pedig kb. 1,5 millió forint gyűlt össze. Isten iránti hálával köszönjük az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára