Hittel a kétségek között

Alkalom: 
Epifánia utáni 4. vasárnap
Dátum: 
2011. január 30. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Mt 14,22-33
Audio: 

Olvasmány: Ézsaiás könyve 51,9-16
Alapige: Máté evangéliuma 14,22-33

Péter ekkor így szólt hozzá: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen.” Mire ő így szólt: „Jöjj!” Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vizen, és Jézus felé ment. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” És amint beszálltak a hajóba, elült a szél. A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy!”

Jézus vízen járásának történetét az első három (szinoptikus) evangélista egyaránt leírta. A legnagyobb különbség ezek között abban van, hogy Péter kalandját csakis Máté örökítette meg! Márpedig ez nekünk nagyon fontos kaland, hiszen ezen keresztül vagyunk benne mi is a történetben teljes emberi valónkkal!

Nem véletlen az, ahogy itt a többi tanítvány szinte teljesen a háttérben marad! Péter őket is képviseli! És minket is! Nagyon emberi, ami vele történik! Nemcsak itt, másutt is ő az, aki egyszer bátorságával és szókimondásával; máskor meg épp gyávaságával, tagadásával mutatja meg, hogy milyenek is vagyunk. Könnyen fellobban, nagyon tud lelkesedni, máskor meg vak, aki semmit nem ért, csak elfutni képes… Ebben a történetben is minket mutat meg, Jézus-követőket!

Az előzményekről csak annyit, hogy nehéz és fárasztó nap van a tanítványok mögött: Ötezer ember megvendégelésében segédkeztek. Ezután Jézus egyedül marad imádkozni, őket pedig előre küldi a túlsó partra.

A leírásból tudjuk, hogy sötétedéskor Jézus már imádkozik, ők minden bizonnyal ekkor már útra is keltek. A következő időpont megjelölés a negyedik éjjeli őrségváltás: A római hadsereg időbeosztásából tudható, hogy ez kb. hajnali 3-4 órát jelentett! Vagyis egész éjjel küzdöttek az elemekkel, próbálták a hajót irányban tartani, pedig nem voltak éppen kezdő hajósok! Halálosan kimerültek lehettek!

Ekkor veszik észre rémülten azt az alakot, aki feléjük közeledik a vízen járva. Kísértetnek tartják, és kiáltozni kezdenek, ő azonban megszólítja őket. hogy megismerjék hangját és megnyugodjanak: Én vagyok! Bízzatok! Nincs miért félnetek! Ismertek engem!

Na és ki az, akit ennyivel nem lehet meggyőzni? Ki az, akinek ez kevés? Hát persze: Péter! Biztos ő is halálra van rémülve, mégis ezt kéri: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!”

Ezzel azt kéri, hogy Jézus igazolja magát, de gondoljunk csak bele, micsoda kérés ez?!? Kérhetett volna egészen ártatlan dolgot: Ha te vagy, sorold el a neveinket! Ha te vagy, mondd el, mit csináltunk tegnap, hiszen együtt voltunk…! De nem! Péter kockáztat! Beleadja magát teljesen! Ráteszi az életét, bármi is történjen! Én nem hiszem, hogy Péter ezt hebehurgyaságból tette, vagy hirtelen fellángolásból, hiszen az életét tette rá!

„Parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen!” Mutasd meg, hogy Veled én is átélhetem ezt az élményt! Megtehetem én is, amit Te! Vedd el a félelmemet! Adj nekem hitet! Uram, hadd menjek oda Hozzád!

A történet legizgalmasabb pillanata, ahogy Jézus hívására elindul. Ráteszi lábát a vízre, érzi, hogy tartja. Lép egyet, aztán megint egyet. Olyan mint egy kisgyerek, aki éppen most tanul járni! És tényleg így is van, ő most tanul járni a hit, a bizalom útján! Így lépeget Jézus felé, amíg egyszer csak egy széllökéstől megijed, rádöbben, hogy hol is van! És mint aki valami mesés pillanatból hirtelen felébred, újra csak vihart lát és fenyegető hullámokat, és már süllyed is…

Nem valószínű, hogy van köztünk, aki próbált már vízen járni. Pedig átvitt értelemben az egész keresztyén életünk, hitünk, Jézus-követésünk ehhez a vízen járáshoz hasonlít! Ha nem is próbáltuk a szó szoros értelmében a vízen járást, mégis valahogy olyan ismerős mindez, ami itt Péterrel történik! Az, hogy valami jól indult az életünkben, de aztán történt valami, ami mindent felborított. Elindultunk egy úton, tele voltunk bizakodással, de aztán kicsúszott a talaj a lábunk alól…

Még jó, hogy süllyedése közben Péter tudta, kihez kiálthat: „Uram, ments meg!” Jézus akkor megragadta, együtt beszálltak a hajóba, majd a bátor hős, a nagyhitű, a magát odabízó megkapja ezt az értékelést: „Kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Mert tudd meg, azért süllyedtél, mert kételkedtél!

Nehéz ezt a korholást nekünk is meghallani. Sokszor talán magunknak tesszük fel így a kérdést: Miért is nem tudunk jobban Istenre hagyatkozni? Miért vannak bennünk kétségek? Miért kell nekünk újra meg újra átélnünk a süllyedést? – Persze tudjuk mi erre a választ: Nyilván, mert nagyobbnak érezzük a tengert önmagunknál! Vagy mert képtelenek vagyunk az életünkben egy jó irányt tartani! Esetleg azért, mert játékszernek érezzük magunkat, a körülményeink, egy-egy betegség, vagy éppen sokféle bajunk játékszerének!

Na de akkor az előző kép Péterről mégsem lenne igaz?!? Nem igazán szánta oda magát? Nem volt mégsem teljes a bizalma? Nem hitt Jézus erejében? Ha mi egykor hittel indultunk, akkor miért jönnek a kétségek? Ha hinni tudunk, akkor nekünk nem szabadna elsüllyednünk, nem?!?

Péter példája bizony azt mutatja, hogy egyszerre van bennünk ez a kettő! Hit és kételkedés! Bizalom és kétségek!

Mindenkinek magában érdemes végiggondolni, hogy hol is tartunk Krisztus útján! Miközben Őfelé lépegetünk, melyik erő szokott erősebb lenni bennünk? A hit és kétségek közül, melyik szokott győzelemre jutni?

Péter példája a bibliai realitást mutatja: aki elindul hittel Jézus hívására, aki Rá bízza életét, abban mindkét erő küzdeni fog! De lássuk meg azt is, hogy mindig tudhatjuk, honnan jön a segítség! Még ha a kétségeink miatt kudarcot vallunk is, tudjuk, hol a megmentés! Tudunk kiáltani, és érezzük majd ismét azt az erőt, ami nagyobb az elemek dühöngésénél!

Tegyünk egy ellenpróbát! Képzeljük el ezt a történetet kicsit másként! Mi van, ha Péter nem kezd süllyedni? Ha egy pillanatra sem bizonytalanodik el, hanem magabiztosan, nyugodtan megy oda Jézushoz! Mi van, ha a tanítványok is felbátorodnak, ők is kilépnek a vízre, és teljes nyugalommal odasétálnak? Ez talán egy amerikai film hatásvadász befejezésének jó volna, de érezzük, hogy távol van a valóságtól! Ez a történet így nem rólunk szólna, hanem valami szuperhívő szuperemberekről, akik segítség nélkül is legyőzik az egész világot, győznek minden rossz fölött!

Mivel a hitünk mellett kétségeink is vannak, nekünk szükségünk van Jézusra! Arra, hogy érezzük az Ő szabadító erejét! „Bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél.” (1Jn 3) Itt is a történetben végül a tanítványok leborulnak Jézus előtt. Hát tanuljuk mi is ezt a mozdulatot! Legyünk „kiborulók helyett leborulók” (Gyökössy Bandi bácsi szavaival), hogy a süllyedéseink után újra Felé indulhassunk!

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Egymás terhét hordoz-zátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét."

(Galatákhoz írt levél 6,2)

Igehirdetések

2019.07.14.
Bír 16,28a; Rm 15,1
2019.06.30.
Ézs 55,1-3
2019.06.23.
5Móz 34,4; Zsid 11,27

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

• Július 27. szombaton 18 órakor Zenés Áhítat Palotás Gábor ütőhangszeres művész szolgálatával. – Július 28. vasárnap 20 órakor a Neked8, nyolctagú kamarakórus ad koncertet templomunkban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
• Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az újonnan épülő akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a nyáron részben megújuló kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékszövetkezetben vagy a járulékgyűjtőknél történő befizetéssel. Köszönjük szépen az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára