Halált megvető vigasz

Alkalom: 
Húsvét utáni 5. vasárnap
Címkék: 
Dátum: 
2010. május 9. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
Lk 7,11-17
Audio: 

Olvasmány: Zsoltárok könyve 34,2-9. 18-20. 23
Alapige: Lukács evangéliuma 7,11-17

„Ezután elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: Ne sírj! Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel! Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét. Ez a hír elterjedt róla az egész Júdeában …”

Szeretném, ha Jézust, a mi Urunkat úgy látnánk ebben a történetben ahogyan Ő itt valóban előttünk van: vigasztaló Istenként! Ebben a történetben egy csodáról olvashatunk, hiszen egy halott ifjú feltámad. Ez azonban könnyen eltakarhatja szemünk elől a még nagyobb csodát! Mert nem az ő feltámadása itt az igazi csoda, hanem az a vigasztalás, amivel és ahogyan vigasztal Jézus. Ezért Jézust se halott-feltámasztóként lássuk itt elsősorban, hanem vigasztalóként!

Lukács is így ábrázolja. Úgy írja meg ezt a történetet, hogy sokkal többet foglalkozik benne az özvegy édesanyával, és azzal, hogyan vigasztalta meg őt Jézus, mint a fiú feltámasztásával. Erről árulkodik már a leírás stílusa is: milyen hallatlan finomsággal és tapintattal ír Lukács minderről! Külön kiemeli, hogy ez az asszony már „özvegy” volt, és azt, hogy „egyetlen fia” volt, aki meghalt. Külön kiemeli, hogy Jézus „meglátta” és „megszánta” őt. Tehát az egész történetben nem a halott-feltámasztás, hanem a vigasztalás csodája van középpontban.

Jézus vigasza abban különbözik minden más vigasztalástól, hogy az övé halált megvető vigasz. Ez Nála kettőt jelent: 1. Nincs tekintettel a halál hatalmára. 2. Mindig tekintettel van azokra, akikre a halál nincs tekintettel.

Jézus vigasza tehát először is azért halált megvető, mert nincs tekintettel a halál hatalmára. Így lép oda az özvegy édesanyához is: Megállítja a halottas menetet, és olyan erővel és hatalommal vigasztal, amivel még a halál karmaiból is képes visszahívni az özvegy halott fiát. Nála a halál megvetése tehát nemcsak szólam, hanem a tettek mezején is megmutatkozik. Halált megvető bátorsággal, vakmerőséggel találkozhatunk az emberek körében is. De olyat nem találunk az emberek között, aki vigasztalni is halált megvetően tudna. Ez lehetetlen, mert a halállal szemben teljesen tehetetlenek vagyunk. Egyedül Jézus az, aki vigasztalni is halált megvető módon képes, mert egyedül Ő nincs a halál hatalmába rekesztve. Egyedül Ő az, Aki képes úgy vigasztalni, hogy az valóban megoldást jelent a halállal szemben! Ő úgy tud vigasztalni, hogy abból élet támad. Ismered-e így Jézust?

Van valaki az életedben, akit te már csak gyászolni tudsz? Gyászolod, pedig lehet hogy él még, de számodra már nem létezik, mert annyira megbántott, vagy annyira elszakadt tőled, hogy megszűnt köztetek minden kapcsolat? Vagy van valaki, aki ugyan nem ment el tőled, nagyon is elevenen él a számodra, mert ott él a közeledben, de mégis gyászolod, mert látod, hogy teszi tönkre magát...Vagy gyászolsz egy elszalasztott lehetőséget? Lásd meg ebben a történetben, hogy Jézus azt is életre tudja kelteni, akire vagy amire mi halottként tekintünk. Életre tudja kelteni mindazokat, akiket most te valamiért gyászolsz. És ugyanígy életre tudja kelteni maghalt reményeinket, eltemetett képességeinket. Életre tudja kelteni gyülekezetünket, egyházunkat, gyászos helyzetű magyar népünket is.

És tudjátok, miért akarja ezt megtenni?Mert nem tudja elnézni, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a halálnak. Ez a halálnak való kiszolgáltatottságunk szó szerint megindította Jézust: az első karácsonykor elhagyta a mennyet, és eljött hozzánk, hogy megoldást adjon nekünk, akiket a halál kíméletlenül meg akar semmisíteni.

Jézus vigasza tehát azért is halált megvető, mert tekintettel van azokra, akikre a halál nincs tekintettel. Ő odaáll mellénk, és megoldást kínál. Ő fölötte áll a halálnak. És itt most a halál alatt ne csak a fizikai elmúlásra gondoljunk, hanem úgy értsük a halál szót, ahogyan a Biblia beszél róla: a teljes halálra, a lelki halálra gondoljunk, amikor valaki Isten nélkül létezik. Aki így létezik, azt már életében halottnak mondja a Biblia, hiszen nincs kapcsolata az Élet Urával.

Jézus vigasza tehát különösen is tekintettel van közülünk azokra, akiknek a szívét bármilyen módon már megsebezte vagy megtörte a halál. Mégpedig annyira tekintettel van rájuk, hogy sokszor még a hitnek is elébe helyezi. Amikor ránk tekint, nem minden esetben a hitünket veszi figyelembe Jézus, de minden esetben figyelembe veszi a szívünket, ha megsebzett vagy megtört szívűek vagyunk.

Ez a mai történet egészen merészet állít: azt, hogy nem minden esetben azért tapasztalhatjuk meg Jézus hatalmát, mert hiszünk benne. Egyetlen szóval sem olvasunk itt arról, hogy ennek az ifjúnak a feltámasztása azért történt volna, mert ő, vagy özvegy édesanyja, vagy bárki más a környezetükben hitt volna Jézusban. A hit kifejezés elő sem fordul ebben a történetben! Jézus itt semmi másra nincs tekintettel, egyedül csak arra, hogy mennyire összetörte a szívét ennek az édesanyának egyetlen fia halála. Jézus itt most egyedül csak erre az összetört és reményét vesztett szívre tekint.

Azonban ez éppen hogy nem azt jelenti, hogy akkor nem is szükséges hinnünk Jézusban, hanem ellenkezőleg: azzal bíztat itt Isten igéje, hogy ha Jézustól még ilyen esetben is számíthatunk segítségre, amikor hitet nem tudunk felmutatni, csak összetört szívünket, mennyivel inkább akkor, ha hiszünk, bízunk benne! Igen, mi abban a Jézusban hihetünk, akit még hitetlenségünk, vagy hitetlenkedéseink sem akadályozzák abban, hogy hozzánk forduljon, ha megsebzett vagy megtört szívűek vagyunk. A leggyakrabban éppen ilyen esetben lép oda hozzánk, mert akkor vagyunk a Jézusban való hitre a legfogékonyabbak, amikor megsebződik vagy összetörik a szívünk. Ezért hát Jézus a leggyakrabban éppen egy ilyen szívösszetöretést használ fel arra, hogy hozzánk lépjen, és megtanítson a benne való bizalomra. Lehet, hogy amikor megsebződik vagy összetörik a szívünk, még nincs hitünk, de ez a legnagyobb lehetőség arra, hogy legyen.

Neked milyen reménységed van? Elveszíthető vagy elveszíthetetlen? Ha Jézus az egyetlen reménységed, akkor elveszíthetetlen reménységed van. Olyan reménységed, amely még a halálnál is erősebb. Nincs ennél nagyobb vigasz. Ez Jézus halált megvető vigasza.

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Egymás terhét hordoz-zátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét."

(Galatákhoz írt levél 6,2)

Igehirdetések

2019.07.14.
Bír 16,28a; Rm 15,1
2019.06.30.
Ézs 55,1-3
2019.06.23.
5Móz 34,4; Zsid 11,27

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 18 órakor a Gyülekezeti Házban
• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

• Július 27. szombaton 18 órakor Zenés Áhítat Palotás Gábor ütőhangszeres művész szolgálatával. – Július 28. vasárnap 20 órakor a Neked8, nyolctagú kamarakórus ad koncertet templomunkban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
• Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az újonnan épülő akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a nyáron részben megújuló kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékszövetkezetben vagy a járulékgyűjtőknél történő befizetéssel. Köszönjük szépen az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást!

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára