Mennyit mersz kérni?

Alkalom: 
Vasárnap
Címkék: 
Dátum: 
2010. február 7. 10:30
Igehirdető: 
Alapige: 
2Kir 13,18-19
Audio: 

Olvasmány: 2 Királyok 13,14-25
Alapige: 2 Királyok 13,18-19

„Majd ezt mondta Elizeus Izráel királyának: Feszítsd ki kezeddel az íjat! Amikor kifeszítette a kezével, Elizeus rátette kezét a király kezére. Azután ezt mondta: Nyisd ki a keletre néző ablakot! A király kinyitotta. Elizeus ezt mondta: Lőj! Ő pedig lőtt. Akkor így szólt: Az ÚR szabadításának a nyila ez, az Arámtól megszabadító nyíl, mert teljesen le fogod verni Arámot Aféknál! Azután ezt mondta: Fogd a nyilakat! Ő kézbe fogta. Ekkor így szólt Izráel királyához: Üss a földre! Ő ráütött a földre háromszor, azután megállt. Megharagudott rá ezért az Isten embere, és ezt mondta: Ötször vagy hatszor kellett volna ütnöd, akkor teljesen levernéd Arámot, de így csak háromszor vered meg.”

Két üzenet vált fontossá nekem a mai igénkből, ezeket szeretném most továbbadni.

A történet egy igen furcsa képpel kezdődik: Elizeus próféta halálos betegen fekszik, eljön hozzá Jóás, Izráel királya, ráborulva sír, és így szólítja meg: „Atyám! Atyám! Izrael harci kocsijai és lovasai!”

Aki nem érti az Ószövetség gondolkodásmódját, esetleg azt hinné, hogy a király össze-vissza beszél, pedig nem! Ez ugyanis itt egy megszólítás! Ilyesmit jelent: „Te Isten embere vagy! Te vagy Izráel hadi erőssége!” A király azért siratja őt, mert meglátta (végre) Elizeusban az Istentől küldött szabadítást! Rajta keresztül számtalanszor adott győzelmet Isten az arámok fölött, most pedig vége ennek a korszaknak! Elizeus a halálán van.

Egy halálos beteg próféta és egy síró király? Egy halálos beteg ember lenne Izrael hadi erőssége? Igen! Ezzel fordul most felénk az ige: Isten emberei ennyire fontosak! Isten szabadításának eszközei ők! Isten meghosszabbított karjai e világban!

Persze tudjuk, hogy Elizeus próféta „titka” abban volt, hogy ő látó ember! Isten-látó! Többet látott, mint mások. Az elmúlt vasárnapi történet arról szólt, amikor az arámok körbekerítették őket Dótánban. Elizeus szolgája látta a valóságos katonákat, hallotta a valóságos fegyverek csörgését, érzékelte a fenyegetést, és félelem kerítette hatalmába. – Elizeus többet látott, ő látta Isten elkészített szabadítását, a mennyei seregeket is. Vagyis Elizeus érzékelte a teljes valóságot, nem csak a kézzel foghatót!

Elizeus most ezt üzeni nekünk: Mindkettőre kell hogy legyenek érzékelőink! Ha mi csupán a megfogható részt látjuk a világból, még csak a felét látjuk! Kevés, ha csak az anyagot látjuk, ha magunkban csak a testünkre, csontjainkra, izmainkra figyelünk és támaszkodunk. Ha a teljes valóságot akarjuk látni, akkor ezeken túl Isten csodáit, szabadítását, munkálkodását is látnunk kell!

Bárhová is állítson minket az Úr, ez adja a mi erőnket! Lehet beteg, akár halálos beteg is az Isten embere, de ezzel a látással mégis az események legfontosabb szereplője lesz! Ezzel a látással lehetünk mi is fontossá, megkerülhetetlenné a többiek, társaink, szeretteink számára.

A történet folytatása nem kevésbé furcsa, mint az eleje. Jóásnak ki kell lőnie egy nyilat az ablakon. Ehhez egy ígéret hangzik: Az Úr megszabadítja országodat! A következő feladat az volt: Üss a földre (üsd a földet) a nyilakkal! A király ütni kezdi, de a harmadik ütés után megáll. Elizeus emiatt megharagszik: Többet kellett volna ütnöd! Így csak háromszor vered le az ellenséget!

Mit érthetünk meg ebből? Azt, hogy a király bizony kishitű volt! Az ígéret birtokában bátrabban és többet kellett volna ütnie! Isten a király kezébe adta saját és országa sorsát. Azok a nyilak a szabadulás nyilai voltak! Isten rábízta a döntést, a király hitétől, bizalmától, bátorságától tette függővé a teljes győzelmet – ő pedig csupán háromszor mert ütni…

Bizony, Isten néha a saját kezünkbe adja a sorsunkat! Kezünkbe adja saját szabadulásunk nyilait! Adja a győzelem ígéretét harcainkban! De vajon jó ez nekünk? Vajon mi jön ki ebből? Vajon mi hányszor merünk ütni? Mennyit merünk kérni az Istentől? Meddig terjed a bizalmunk?

Ez az ige egy komoly veszélyre figyelmeztet minket, amikor rámutat a kishitűségre! Tipushibánk ez, amikor nem merünk sokat kérni Istentől, pedig gazdag Istennek ismerjük! Bőkezű Urunk van, mégsem merünk bőséggel kérni Tőle, ha egyáltalán odafordulunk Hozzá.

A kishitűség a pszichés betegségek között az önbizalom hiányát jelenti, amikor valaki kisebbíti önmagát, ok nélkül alulértékeli magát.

Jézusnál kicsit mást jelent: A kishitűség bizalomhiány Őfelé! Idézzük csak fel magunkban, hogy hány és hány esetben fordult így tanítványai felé: Miért vagytok ilyen kicsinyhitűek? Merjétek végre jobban rám bízni magatokat! Hiszen emlékeztek, hogy ötezernek jutott ennivaló, – ti most mégis a kenyérhiánytól féltek? Látjátok, hogy itt vagyok, veletek egy hajóban, – ti most mégis a tengertől féltek? Kishitű, mondta Péternek, ne a hullámokat nézd, mert így csak belesüllyedsz azokba! Inkább rám figyelj, mert én tudlak megtartani téged!

Mindezekkel most felénk fordul Jézus, és bennünket biztat.

Isten néha saját kezünkbe adja szabadulásunk nyilait, és elfogadja, amennyit ütni merünk. Elfogadja a döntésünket, nem erőszakoskodik. Annyit ad nekünk, amennyit el tudunk hordozni, a bizalmunktól teszi függővé az eseményeket. Győzelmet ad, de a győzelem nagysága a hitünktől függ! Így volt ez itt a történet végén Jóás esetében is: Csupán háromszor győzte le az arámokat, a saját döntése szerint. Győzelme emiatt nem lehetett végleges.

Talán ijesztő nekünk most azt hallani, hogy néha Isten ennyire ránk bízza sorsunkat, ennyire a mi hitünktől teszi függővé győzelmeinket. Van azonban erre egy megnyugtató válasz lehetőség, amivel mi is Hozzá fordulhatunk. Mégpedig az, ahogyan a zsoltáros imádkozik: „Kezedre bízom lelkemet, Te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten! Kezedben van sorsom, ments meg ellenségeim kezéből!” (Zsolt 31,6.16)

Hírlevél: Igehirdetések

Ha feliratkozik, hetente 1 e-mailt küldünk a hét Igéjével és a legutóbbi igehirdetésekre való hivatkozással.

Feliratkozás Igehirdetések hírcsatornája csatornájára

A hét igéje:

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé."

(2 Korinthus 5,10)

Aktuális

Vasárnapi hirdetések a
legutóbbi "Mécses"-en:

Alkalmaink:
• Imaóra hétfőn 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Bibliaóra szerdán 17 órakor a Gyülekezeti Házban
• Gyülekezeti Énekóra szombaton 17 órakor a Gyülekezeti Házban

• Istentisztelet Kenesén vasárnap fél 11-kor a Templomban
• Istentisztelet Akarattyán vasárnap 9-kor az Imaházban (Köztársaság u.)

• Október 21-én csütörtökön 18 órakor presbiteri gyűlést tartunk a Gyülekezeti Házban. Szeretettel várjuk a presbiter testvéreket!
• Női konferenciára hívogatjuk szeretettel az asszonytestvéreket, ami november 22-24-én lesz Móron, a Szolgáló Szeretet Házában!
• A Pápai Református Gimnázium diákjai szolgálnak közöttünk december 1-én, advent 1. vasárnapján, igét hirdet Varga Lívia lelkész, vallástanár. Adományunkkal az iskola működését támogatjuk. Vendéglátásukra szeretettel fogadunk sütemény felajánlást.
• Folytatódik az adománygyűjtés templomainkra. Az akarattyai Templom Hangjaira (harangjára és orgonájára) és a kenesei Templom Toronyórájára kérjük a testvérek támogatását. Az adományok eljuttathatók banki utalással, sárga csekken, a Takarékbankban (Fő u. 21), a járulékgyűjtőknél vagy a Lelkészi Hivatalban történő befizetéssel. Eddig a Templom Hangjaira kb. 2 millió, a Toronyórára pedig kb. 1,5 millió forint gyűlt össze. Isten iránti hálával köszönjük az eddigi adományokat, és hálásan fogadunk minden további támogatást! Ha csatlakozni szeretne a támogatók köréhez, az adomány eljuttatásáról itt olvashat bővebben.

 

Tartalom megosztás

Feliratkozás Tartalom megosztás csatornájára